A most nyíló grafikai kiállítással rövid időn belül másodszor mutatkozik be önálló kiállítással a Szépművészeti Múzeum Erdélyben, ugyanis 2009-ben a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum már otthont adott a budapesti múzeum gyűjteményéből válogatott Egyiptom művészete a Fáraók korában című tárlatnak.
Az átfogó rekonstrukció miatt zárva tartó Szépművészeti a felújítás alatt számos külföldi kiállításon mutatja be gyűjteményének legjavát: a marosvásárhelyi kiállítás mellett egy időben a milánói Palazzo Reáléban és a római Museo dell?Ara Pacis falai között is találkozhatnak a látogatók a budapesti múzeum jeles darabjaival.
A Szépművészeti Múzeum grafiaki gyűjteménye közel tízezer rajz mellett mintegy százezer sokszorosított grafikát őriz a XV. századtól napjainkig terjedő időszakból. A változatos grafikai eljárásokkal készült művek (fa- és rézmetszet, rézkarc, mezzotinto, akvatinta, hidegtű, litográfia, linómetszet, szitanyomat) közül a Marosvásárhelyen rendezett tárlat a legkorábbi mélynyomású sokszorosító technikát, a rézmetszést mutatja be. A rézmetszés történetét a legkiválóbb itália, német, németalföldi, francia és angol mesterek munkáin keresztül ismerhetik meg a látogatók.
Egy-egy meghatározó, virtuóz metszőtől több lapot is bemutat a tárlat, hogy kirajzolódjon egyéni stílusuk és világossá váljanak újító technikai vívmányaik. A kiállításon a látogatók végigkövethetik azt a folyamatot, amely a technika 15. századi kialakulásától a művészi rézmetszés kibontakozásán át a reproduktív grafika uralkodóvá válásáig ível.
A tárlaton látható legkorábbi lapok a XV. század második felében készültek, itáliai és német mesterek, közöttük Andrea Mantegna, Antonio Pollaiuolo, Martin Schongauer, Israhel van Meckenem művei. A XVI. századi német rézmetszés jelentőségét a tárlat elsősorban a nürnbergi festő és grafikus, Albrecht Dürer metszetein keresztül mutatja be, akinek tevékenységével a rézmetszés a virágkorát élte.
A XVI. század nemcsak német nyelvterületen számított termékeny időszaknak a rézmetszés történetében: Németalföldön Lucas van Leyden, Hendrick Goltzius, Jan Saenredam, Aegidius Sadeler, Jacob Matham és Jan Muller a korszak legkiválóbb grafikusművészei közé tartoztak. A XVI. századi itáliai művészeket elsősorban Giulio Campagnola, Marcantonio Raimondi és Giorgio Ghisi képviseli a kiállításon, a franciákat Jean Duvet és a fontainebleau-i iskola tagjai. A következő két évszázadban elsősorban reproduktív grafikák születtek, ezért Pieter Pauwel Rubens és Antoine Watteau festményei után készült lapokból és a francia portré-metszetekből válogattunk.
A XVIII. század kiemelkedő mestere az angol William Hogarth, akinek számos lapját őrzi a Szépművészeti Múzeum. A XIX. és a XX. században más sokszorosított grafikai eljárások kerültek előtérbe, a rézmetszet ekkorra elvesztette jelentőségét, így a tárlat a 18. században készült művekkel zárul, négy évszázad művészeti termését áttekintve.
A Maros Megyei Múzeumok és a Szépművészeti Múzeum együttműködésében megvalósuló tárlatot magyar, román és angol nyelvű katalógus kíséri.
