A tárlat hívószava alapvetően a város, mégpedig ennek történetileg, művelődéstörténetileg és a nemzeti emlékezet tekintetében megkerülhetetlen sűrűsödési pontjai, a Szent Erzsébet-templom, Rákóczi Ferenc újratemetése és Márai Sándor.
A kiállított dokumentumok betekintést adnak a középkori kassai liturgikus életbe, értelmezik a Szent Erzsébet-templom építését és helyét a későbbi évszázadok magyar kulturális terében.
1906-ban egy ott épített kriptában temették el II. Rákóczi Ferenc, édesanyja, Zrínyi llona és a fejedelem idősebb fia, Rákóczi József hamvait. Közismert, hogy Rákóczi újratemetése rendkívüli kulturális és politikai jelentőséggel bírt a 19-20. század fordulóján.
A szertartás, amely roppant kényes előkészítéssel és lebonyolítással valósult meg, mintegy két évszázados politikai szilenciumot tört meg. A tárlaton láthatóak a hamvak hazahozatala körüli kéziratok, valamint a temetési menetről fennmaradt egyetlen filmfelvétel is. A jelenlegi Rákóczi út azt követően kapta a nevét, hogy II. Rákóczi Ferenc hazahozott földi maradványait 1906. október 29-én ezen az úton kísérték a Szent István-bazilikától a Keleti pályaudvarig, ahonnan a koporsót vonattal szállították Kassára.
A Kassai képek és hangok harmadik szereplője a város emblematikus alakja és alkotója, Márai Sándor. Nemcsak műveinek első kiadását és első verseskötetét tekintheti meg a közönség, hanem az író 1956-ban, a Szabad Európa Rádióban elhangzott felolvasását is hallgathatja. A tárlaton egy igazi különlegesség, az író főművének tekintett Egy polgár vallomásai című regény dedikált példánya is látható.
