„A műemlékvédelem egészével foglalkozó kiállítást a rendszerváltás óta nem rendeztek Magyarországon. Ez a tárlat méltó az elmúlt 150 év gazdag történetéhez, több mint hatszáz négyzetméteren, hétszáz dokumentum és műtárgy felsorakoztatásával mutatjuk be a hazai műemlékvédelem ügyét” – mondta Almássy Kornél, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) igazgatója a keddi sajtóbejáráson.

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) fenntartásában működő központ saját gyűjteményére alapuló kétszintes tárlat nem csupán kronologikus módon dolgozza fel a hazai műemlékvédelem történetével kapcsolatos legfontosabb jelenségeket, kérdéseket és problémákat, hanem a témát a friss kutatási eredményekre támaszkodva, tematikusan tárgyalja.

„A 150 éves jubileumi emlékév jó lehetőséget teremt arra, hogy a Kárpát-medence legtekintélyesebb műemlékvédelmi gyűjteményét felhasználva mutassuk be a hazai intézményes műemlékvédelem történetét. A Pesti Vigadóban látható tárlaton intézményünk számottevő építészettörténeti és műemlékvédelmi gyűjteményének jelentős része is megjelenik” – emelte ki Almássy Kornél.

Győr, Szent Mihály-szobor restaurálása, Szakál Ernő felvétele (1955). Forrás: Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ

Mint a kiállítás kurátorai, Kádár Zsófia, F. Dóczi Erika és Kovács Gergely a sajtóbejáráson felidézték, Pauler Tivadar vallás- és közoktatásügyi miniszter 1872-ben hozta létre az első magyar műemlékvédelmi szervezetet, a Műemlékek Ideiglenes Bizottságát. A tárlat tíz nagyobb témát végigjárva bontja ki a magyar műemlékvédelem történetét.

A kiállítás első részében fényképes tablókon jelennek meg a különböző műemléktípusok, valamint az elmúlt évek díjazott helyreállításai és műemlékes szakemberei, az intézménytörténet és a műemléki védelem története pedig idővonalon követhető végig. Az érdeklődők számos épület helyreállítási történetén keresztül követhetik a szemléletváltozásokat, a romok konzerválásának lehetőségeit.

A tárlat bemutatja a műemlékvédelemnek a társadalomhoz, illetve a politikához fűződő viszonyát is.

A tárlat „zászlóshajója” két középkori eredetű, jelentős műemlék: a pannonhalmi bencés főapátság és a templom együttese, valamint a visegrádi Salamon-torony. Mindkét épület elmúlt 150 évben lezajlott története nyomon követhető egészen napjainkig. Kiderül például, hogy a Salamon-tornyot a 20. század elején Ferenc József vadászkastélyának szánták, a pannonhalmi templombelső és a kerengő 1859-es állapotát pedig fotórealisztikus pontosságú ceruzarajzok dokumentálják.

A műemlékvédelemben tevékenykedő szakmák együttműködését a tari római katolikus templom helyreállításán keresztül ismerhetjük meg, végigkísérve a folyamatot az ásatástól a népszerűsítő célú kiállításig és az eredmények publikálásáig. A rom témakörénél a csetényi református templomból származó töredékek között egy értékes Árpád-kori, palmettás faragvány is feltűnik.

A felső, földszinti tér központi installációja a 150 év során védettséget elnyert 16 ezer műemléket piktogramokon eleveníti meg. Az élményszerűséget audiovizuális tartalmak erősítik. Az évforduló alkalmából készített kisfilmben megszólalnak a MÉM MDK munkatársai a műemlékvédelemmel kapcsolatos emlékekről, tapasztalatokról, egy fényképes tablón pedig hatvan néhai szakember portréja tekinthető meg.

Az Évszázadok öröksége – A magyar műemlékvédelem 150 éve című tárlat megnyitóján köszöntőt mondott Lánszki Gergő, az Építési és Beruházási Minisztérium építészeti államtitkára, Turi Attila, az MMA alelnöke és Almássy Kornél, a MÉM MDK igazgatója. A kiállítást Nagy Veronika művészettörténész, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény igazgatója nyitotta meg.

A nagyközönségnek szerdától november 20-ig látható tárlat a kulturális örökség napjai, valamint a Múzeumok őszi fesztiválja keretében kurátori tárlatvezetésekkel, múzeumpedagógiai programokkal, kerekasztal-beszélgetéssel kiegészülve is látogatható.

Nyitókép: az Évszázadok öröksége – A magyar műemlékvédelem 150 éve című tárlat a Pesti Vigadó épületében. Fotó: Magyar Művészeti Akadémia