A tárlat azt a tágabb kontextust mutatja be, amelyben a szlovák konceptuális művészet a 60-as évek közepén létrejött, hangsúlyozva ennek a vizuális szemléletnek a továbbélését az egymást követő művészgenerációkon át.
Az 1960-as években megjelenő konceptuális szemlélet nem pusztán a modernizmus egyik ága volt, hanem alapvető áttörést jelentett, a művészetfogalom és a hagyományos műtárgyfelfogás változását idézte elő. Programjának megfelelően határterületek, "sztalkerzónák", úttörő, felfedezésre váró tartományok jöttek létre.
A mimetikus (utánzó) művészetet, a jelenetábrázolást és a statikus műtárgyfelfogást egy új, nem-képi ábrázolásmód, a művészi kifejezés új nyelvezete váltotta fel. Egyfajta antiművészet, amely manifesztumok, feljegyzések, szövegek, események és akciók formájában realizálódott.
Mindemellett a különböző társadalmi és politikai kontextusban született generációk is kirajzolódnak az idővonalon: az 1989 előtti alternatív, nem hivatalos művészeti szcéna és ennek folytatásaként a fiatalabb nemzedék, amely a kor változó paradigmái és világnézete közepette kezdte meg tevékenységét.
Ennek fényében a konceptuális és posztkonceptuális tendenciák három hullámát különböztethetjük meg: A szlovák konceptualizmus meghatározó művészei - az új vizuális nyelv megteremtői, az 1990-es évek posztkonceptuális törekvései - a konceptuális szemlélet átfogalmazása, a 2000 utáni új nemzedék új 'posztmediális' stratégiák és szemlélet, a digitális és elektronikus médiumok bevonása.
A SIGNAL - Konceptuális és posztkonceptuális tendenciák a szlovák képzőművészetben a Soft Codes című projekt folytatása, melyet 2015-ben a Wrocław Kortárs Művészeti Múzeumban, 2018-ban pedig Probe 1 címmel a Prágai Városi Galériában mutattak be.
Kiállító művészek: Blažej Baláž, Cyril Blažo, Stano Filko, Petra Feriancová, Viktor Frešo, Jozef Jankovič, Michal Kern, Martin Kochan, Július Koller, Marek Kvetan, Ján Mančuška, Roman Ondak, Monogramista T.D , Rudolf Sikora, Pavla Sceranková, Péter Rónai, Jaro Varga
A kiállítás 2019. április 19. és június 23. között tekinthető meg.
Forrás és fotók: Ludwig Múzeum
