Fotó: szeged.ma
Az ukrán történelem a Kijevi Rusz kora óta szorosan összefonódik más európai országokéval. Ennek a történelemnek egyik legfényesebb időszaka Jaroszláv kijevi nagyfejedelem uralkodása a 11. század első felében, akinek külpolitikájában igen hangsúlyosak voltak a dinasztikus házasságok.
A kijevi nagyfejedelem a svéd király lányát, Ingigerdát vette feleségül. Harald Bold norvég király fia Jaroszláv Jelizaveta nevű lányával házasodott, a nagyfejedelem másik lánya, Anasztázia pedig I. András magyar király hitvese lett. Anna nevű lányát pedig Franciaország királya, I. Henrik vette nőül, akinek a halála után fia nagykorúságáig a királyné régensként irányította az országot.
Forrás: Váci Napló
Az április 17-ig látható tárlat 12 nagyméretű fotón mutatja be a Bölcs Jaroszlávhoz kötődő kulturális emlékeket. Megismerhetjük a többi közt Kijev fő bástyakapuját vagy a Szent Szófia székesegyházat az ukrán fővárosban, amelynek építését a nagyfejedelem uralkodása idején fejeztek be, valamint több szobrot és freskót, melyek az uralkodót ábrázolják.
A fotográfiák egyikén magyarországi műemlék szerepel, a Tihanyi Bencés Apátság, melyet I. András és Anasztázia királyné alapított. Az Ukrajna magyarországi nagykövetségének munkatársai által készített fényképeken a XI. századi ukrán diplomáciát követhetjük végig a dinasztikus házasságokon keresztül.
A kiállítás ötletgazdája, Ljubov Nepop budapesti ukrán nagykövet hangsúlyozta, hogy a magyarok és az ukránok barátsága a régmúltban gyökerezik, amit ez a kiállítás is igazol. E jó kapcsolat fontos eleme, hogy I. András a Kijevi Ruszban kért menedéket, majd onnan a nagyfejedelem lánya, Anasztázia kezét elnyerve tért vissza Magyarországra.
Szeged sokat tesz a két nemzet jó viszonyának ápolásáért, például az 1932-1933-as ukrajnai éhínség alatt sokat segített a határon túli népen. Tavaly novemberben pedig emlékművet állítottak a székesegyház szomszédságában a holodomor áldozatainak.
