A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) idén ünnepli alapításának negyedszázados évfordulóját. A jeles esemény alkalmából a MANK Nonprofit Kft. a 25. életévüket 2018-ban vagy 2019-ben betöltő képző- és iparművészek műveiből rendez kiállítást. A meghirdetett pályázatra jelentkezők közül szakmai bírálóbizottság választotta ki azt a 12 alkotót, akiknek a műveiből 2018. szeptember 24-én nyílik tárlat Budapesten.
Az NKA Fesztiválhajó szeptember 24-én három alkalommal fog elindulni a Dunán, így városnézéssel egybekötve tekinthetők majd meg a művészek ? Ágoston Kristóf, Bilak Krystyna, Dóra Ádám, Farkas Gabriella, Gerber Márton László, Kalán Viktória, Kelemen Bíborka, Klájó Adrián, Nagy Dániel, Pertics Flóra, Süttő Anikó és Tüdős Anna ? munkái. A járatok 10:00, 12:00 és 14:00-kor indulnak a Jászai Mari téri 7-es kikötőből. A kiállítás megtekintése, illetve a sétahajózás előzetes regisztrációhoz kötött az nkahajo@alkotomuveszet.hu címen.
?A fiatal alkotóművészek portfóliói magas szintű technikai felkészültségről és tudatos, ambiciózus alkotói elképzelésekről tanúskodnak. A felsőfokú intézményekben megszerzett tudás birtokában bátran kísérleteznek a különböző anyagokkal, technikákkal, gyakran az egyes műfajok és művészeti ágak határterületein mozogva? ? mondta el Orgován Kinga művészettörténész, a kiállítás kurátora.
Hozzátette: a kiállításon részt vevő festőművészek közül Dóra Ádámot az elemi kontrasztok egy kompozíción belüli egymásnak feszülése foglalkoztatja. Süttő Anikó szürreális akril-vászon festményei az egyéni emlékezet, valamint felejtés dinamikáját és folyamatát mutatják be személyes életéből kiragadott eseményeken, ?pillanatképeken? keresztül. Kalán Viktória vastag faktúrájú képfelületein ? melyekbe gyakran applikál tárgyakat, anyagokat ? groteszk, mesebeli világ organikus formái bontakoznak ki. A hímzés, a rajz és a festészet együttes alkalmazása jellemzi Pertics Flórának az emberi test működését vizsgáló, lírai hangvételű textiljeit.
A hidegen szerkesztett, zománcfestékkel végzett beavatkozások a festészeti absztrakció irányába mozdítják el Klájó Adrián fotósorozatát. Ágoston Kristóf színes litográfiáinak központi témája a kép-, illetve szövegrombolás, melyek gyakran egy kompozícióba rendeződnek. Kelemen Bíborka kísérleti, a képi kompozíció töredezettségét vizsgáló grafikáin a hagyományos grafikai eljárásokat ötvözi a digitális képalkotói módszerekkel. Gerber Márton László különböző műfajú és technikájú művei hétköznapi, olykor kommersz motívumokat ruháznak fel filozófiai értékkel és jelentéssel. Bilak Krystyna fotóin az embert az élő természettel személyesíti meg, melyeken az organikus formák asszimilációja, azok megformált vagy elhanyagolt jegyei az emberi jellemvonásokra emlékeztetnek. Nagy Dániel bronz, illetve kovácsoltvas szobrai szigorú plasztikai rend szerint megmintázott absztrakt alkotások. Tüdős Anna egy könyvbe szerkesztett rajzaiban a Skóciában szerzett személyes benyomásait rögzíti improvizatív módon. Farkas Gabriella gömbfragmentumokból felépülő kerámiái autonóm plasztikai értékkel bírnak.
