Művészeti mesterszakos diplomamunkának indult a figyelemzavarral és hiperaktivitással élők fejlesztésére szolgáló Fabrico társasjáték, ami június 3-ig a szentendrei MANK Galéria Érzékeny terek című kiállításán is kipróbálható. Lengyel Anna Polly mesterszakos diplomamunkája továbbfejlesztésén, piaci bevezetésén a Blank Design stúdió keretein belül jelenleg ketten dolgoznak: a végzett hallgató mellett Csizmazia András. Kérdéseinkre az ötletgazda válaszolt.
A Fabrico asszociációs játék fontos része az Érzékeny terek című kiállításnak, amelyet rendszeresen kipróbálnak a MANK Galériába érkező látogatók, csoportok tagjai. Milyen érdeklődés övezi egyébként a társasjátékot?
Nagy örömömre a társasjátékot egyre nagyobb érdeklődés övezi, a két évvel ezelőtti, a formatervező mesterszakos diplomavédésem után többen megkerestek a Fabricóval kapcsolatban, sok-sok pozitív visszajelzést kaptam. Ezután némi szélcsend következett, egészen a 2018-as Design Hétig, amikor a Veszprémi Csikász Galériában állíthattuk ki a társasjátékot. Mivel itt is rengeteg érdeklődővel találkoztunk, elkezdett formálódni bennünk a gondolat, hogy hogyan lehetne nagyobb közönséghez, elsősorban a célcsoporthoz eljuttatni a Fabricót. Nagy köszönettel tartozunk ezért a MANK-nak, hiszen az Érzékeny terek című kiállításon olyan közegben jelenhetett meg a társasjáték, ahol kiemelt fontossággal bír a hátránnyal élő társadalmi csoportokkal való együttműködés, segítségnyújtás. Az egyre növekvő érdeklődés miatt, és mivel Csizmazia Andrással együtt mindketten szerelemprojektként éljük meg a Fabricót, 2019-től a Blank Design keretein belül dolgozunk a továbbfejlesztésén.
Mi ösztönözte a játék elkészítését, amelyet figyelemzavarral és hiperaktivitással élők számára fejlesztettek ki?
A hiperaktivitással és a figyelemzavarral 2015-ben kezdetem el foglalkozni behatóbban, ekkor nyertem felvételt a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem formatervező mesterszakára. Azt kutattam, vajon az iskolai környezet és a pedagógusok mennyire felkészültek a hiperaktív gyerekekkel való foglalkozás terén, és mi lenne a leginkább megfelelő osztályterem, közeg a számukra. Miközben a kutatást végeztem, számos nagyszerű szakirodalom akadt a kezembe a témával kapcsolatban, többek között dr. Máté Gábor: Szétszórt elmék című kötete, amely olvasása közben ráeszméltem, hogy kisebb mértékben magam is figyelemzavaros vagyok, illetve voltam, és ez visszamenőleg sok mindent megmagyarázott gyerekkoromban. Érzékeltem, hogy ez egy olyan probléma, amellyel tervezőként is érdemes lenne foglalkozni, ráadásul az ismeretségi körömben egyre több kisgyereket diagnosztizálnak hiperaktivitással. Szerettem volna tehát egy olyan eszközt alkotni, ami segít a figyelemhiányos hiperaktivitási zavarral, azaz az ADHD-val élő gyermekeknek a tünetegyüttes csökkentésében.
Szakértők bevonásával történt a játék fejlesztése. Miként képzelhetjük el ezt a munkát?
Ez a gyakorlatban nagyon sok konzultációt jelent, elsősorban pszichológus szakértőkkel egyeztettem. A tervezést ugyanis egy féléves kutatás előzte meg, ez alatt az idő alatt a kutatásom fókuszában többek között az ADHD-és gyerekek számára létező terápiafajták feltérképezése állt. A kutatás alatt lehetőségem nyílt arra, hogy először külső megfigyelőként legyek jelen, majd segédkeztem szenzoros integrációs terápiás foglalkozás megtartásában, így erről a terápiatípusról a szakirodalmi forrásokon kívül személyesen megélt helyzetek alapján is véleményt tudtam alkotni. Ezek mellett a kutatások során alkalmam volt dr. Páli Judit pedagógiai szakpszichológussal konzultálni, aki már 20 éve foglalkozik játékterápiával, vele beszélgettünk a játékos úton való fejlesztés hatékonyságában rejlő lehetőségekről. Az egész tervezési folyamatot többek között egyik kedves pszichológus barátnőm, Vig Luca kísérte végig, az Ő biztatása és segítsége nélkül nem jöhetett volna létre a Fabrico.
A tapasztalatok azt mutatják, a játék a célcsoporton túl mindenki számára hasznos lehet. Milyen kompetenciákat fejleszt ez a eszköz?
A Fabrico négy kompetenciát fejleszt: a finommotorikus képességet, mivel a megoldásokat meg kell építeni, a taktilitást, vagyis a tapintást, mivel ezek az építőelemek többféle felületi érdességűek, és a játékosoknak tapogatással kell felismerniük és kiválasztaniuk a megoldás kirakásához megfelelő elemeket, társasjáték lévén a szociális kompatibilitást, ezeken kívül a figyelmi képességet is fejleszti, hiszen asszociációs játékról beszélünk.
A játék elkészítése óta, biztos vagyok benne, hogy számos dicsérő szót érdemeltek ki. Volt köztük olyan, ami különösen megható volt az Önök számára?
Nagy örömömre eddig csak pozitív visszajelzés érkezett a Fabricoról, de a legmeghatóbb és legmeghatározóbb élmények közé tartozik a játék első tesztelése, hiszen a célcsoportnak történő bemutatás kulcsfontosságú volt számomra. Miután kész lett a termék prototípusa, lehetőségünk nyílt intézményes környezetben, a Mészáros Jenő Speciális Általános Iskolában 8-10 éves ADHD-és gyerekekkel letesztelni a társasjátékot. Egyrészről öröm volt nézni, hogy a társasjátékot ekkora figyelem övezi, hiszen az alapvető játékidőnél jóval tovább játszottak vele a gyermekek, másrészt látványos volt, ahogy az önbizalomhiányosabb diákok a közös játékélmény hatására megnyílnak, figyelnek társaikra és magabiztosabban nyilvánulnak meg.
Az Érzékeny terek című kiállítás finisszázsán, június 3-án 14.00 órakor a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ szakmai napot tart, majd 17.00 órától Dabi-Farkas Rita kurátor tárlatvezetést tart.
