Az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó trónörökösének hivatalos neve Franz Josef Otto Robert Maria Anton Karl Max Heinrich Sixtus Xavier Felix Renatus Ludwig Gaetan Pius Ignatius von Habsburg-Lothringen volt. Németországban Otto von Habsburg, Ausztriában Otto Habsburg-Lothringen néven szerepelt, mert az osztrák alkotmány tiltja a nemesi címek használatát.
A Habsburg család alsó-ausztriai, Reichenau an der Raxban épült kastélyában jött a világra az 1916-ban trónra lépett Boldog IV. Károly magyar király (osztrák császárként I. Károly) és Zita pármai hercegnő legidősebb gyermekeként. A vesztes első világháború végén, 1918 novemberében Károly Ausztriában, majd Magyarországon is lemondott uralkodói jogairól. Miután 1921-ben kétszer is sikertelenül kísérelte meg a visszatérést a magyar trónra, családjával a Portugáliához tartozó, az Atlanti-óceánban fekvő Madeira szigetére száműzték. Itt halt meg a következő évben.
Özvegye, Zita a nyolc gyermekével hosszas hányattatás után a spanyolországi Lequeitióban telepedett le.
Ottónak – akit anyja trónörökösnek nevelt – magyar tanítói is voltak, így nemcsak a nyelvet, de a kultúrát is megismerte.
A család 1929-ben Belgiumba költözött. Ottó a leuveni katolikus egyetemen állam- és társadalomtudományokat hallgatott, és 1935-ben kitüntetéssel doktorált. A nácizmust nyíltan ellenezte, tiltakozott az Anschluss (Ausztria a náci Harmadik Birodalomhoz csatolása) ellen, több ezer zsidónak segített elmenekülni Európából. A II. világháború idején az Egyesült Államokban is élt. 1951-ben Franciaországban kötött házasságot Regina szász-meiningeni hercegnővel. A házaspár Németországban, a bajorországi Pöckingben telepedett le. Öt lányuk és két fiuk született. Ottó 1978-ban német állampolgárságot kapott.
1961-ben mondott le osztrák trónigényéről, és vállalta, hogy nem folytat Ausztriában politikai tevékenységet.
Ezt hosszú közjogi vita követte, így a Habsburg–Lotaringiai-dinasztia feje csak 1966-ban utazhatott ismét szülőhazájába. Magyarországon először magánemberként járt 1987-ben és 1988-ban, majd a következő évben mint európai parlamenti képviselő tett hivatalos látogatást. A rendszerváltás után, 1990-ben magyar, majd horvát állampolgárságot is kapott.
Habsburg Ottó kifogástalan européer volt. Lelkes szószólója az egységes Európa gondolatának, támogatta a közép-európai államok európai integrációs törekvéseit, sokat tett az Európai Unióhoz való csatlakozásukért. Azt az európai eszményt képviselte, amely az európai nemzetek sokféleségén és a keresztény civilizációs értékeken alapul. 1973-tól 31 éven keresztül volt elnöke a Páneurópai Uniónak, majd a szervezet tiszteletbeli elnöke lett. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) képviselőjeként 1979-től húsz éven át volt tagja az Európai Parlamentnek. 1989-ben a testület magyar ügyekkel foglalkozó delegációjának elnöke lett. 1989-ben egyik szervezője és védnöke volt a magyar–osztrák határon rendezett páneurópai pikniknek, amelyen az ez alkalomból kis időre megnyitott határszakaszon 700 keletnémet menekült jutott át Ausztriába.
A magyarul is kiválóan beszélő Ottót Magyarországon 60 település választotta díszpolgárává. Több mint tíz egyetem, köztük a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Orvostudományi Egyetem díszdoktora volt, harmincnál is több művét adták ki, többségét német nyelven. Egészen haláláig aktív volt. Még kilencvenedik életévén túl is évente több mint száz órát töltött repülőgépen, utazásai csaknem mindig a munkával voltak kapcsolatosak. „Olyan családból származom, amely már 600 éve van a politikában. Már a génjeink is olyannyira átalakultak, hogy az embernek egyszerűen politikussá kell válnia.
Számomra a politika mindenekelőtt felelősséget jelentett” – vallotta.
Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el. 1999-ben magkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét, 2005-ben Bajorországban IV. Károly Európa-éremmel tüntették ki az 1989-es határnyitásban játszott szerepéért.
Felesége 2010-ben bekövetkezett halála után nem jelent meg többé a nyilvánosság előtt. Pöckingi otthonában hunyt el 2011. július 4-én. Földi maradványait Bécsben, a császári kriptában helyezték örök nyugalomra, és
a Habsburg családi hagyományoknak megfelelően szívét a testtől külön, saját kérésére a pannonhalmi főapátságban helyezték el.
Habsburg Ottó gyermekei és unokái a világ számos pontján élnek. 2007 óta idősebbik fia, Karl Habsburg a Habsburg–Lotharingiai-dinasztia feje, másik fia, Habsburg György magyar állampolgár, a Magyar Vöröskereszt volt elnöke, 2021 óta Magyarország párizsi nagykövete.
Habsburg Ottónak szoros kapcsolata volt Magyarországgal, „Testben osztrák, de lélekben magyar vagyok” – mondta. Hagyatéka családja tulajdonában van, de 2016 óta a magyar parlament által létrehozott budapesti alapítvány kezeli. Ennek célja a szellemi és tárgyi örökség megóvása, egységes gyűjteménnyé rendezése, feldolgozása és kutathatóságának biztosítása. Idén rendezvénysorozattal emlékeznek meg születésének 110. évfordulójáról itthon és külföldön.
Nyitókép: Habsburg Ottó pöckingi otthonában a kilencvenedik születésnapja előtt. Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP/Matthias Schrader
