Alfred Hawthorne Hill néven Dél-Angliában, Southamptonban született, apai nagyapja és egy ideig apja is cirkuszi bohóc volt. Tinédzserként kimaradt az iskolából, ezután volt tejesember, hídmester, sofőr és dobos, majd egy vándortársulat ügyelője. A második világháború alatt a hadseregben szolgált mint sofőr és szerelő; a normandiai partraszállás alatt reflektorkezelő volt, nem sokkal később pedig a szórakoztató alakulathoz helyezték át. Ekkor vette fel a Benny Hill nevet példaképe, az amerikai komédiás Jack Benny tiszteletére.
A háború után varietékben lépett fel, 1947-től szerepelt a rádióban is. A televízióban 1949-ben a Here’s Mud in Your Eye (Egészségedre!) című élő műsorban debütált. A BBC-től egyre több lehetőséget kapott; ő lett az első brit humorista, akit a tévé tett híressé. 1954-ben megválasztották az év tévés személyiségének. A következő évben megindíthatta saját műsorát – a hatalmas sikert arató Benny Hill Show szinte minden jelenetét ő írta. Kihasználta az új médiumban rejlő lehetőségeket, mint például az osztott képernyős technológia, amely lehetővé tette, hogy egyszerre több alakban és jelmezben jelenjen meg. Burleszkbe hajló, a némafilmeket idéző jelenetei bővelkedtek a kétértelmű, sikamlós helyzetekben; sokszor legyeskedett a köznyelvben „Hill angyalai” néven emlegetett csinos bikinis vagy félmeztelen nők körül. Mesterien alkalmazta a paródia és a pantomim eszköztárát. A záró képsorokban a szaxofonos Boots Randolph Yakety Sax című dalára menekült éppen aktuális üldözői elől, ez a zeneszám azóta számtalan internetes mém aláfestő zenéje lett.
1969-ben elszerződött az ITV Thames Television csatornájához, emiatt a BBC a Benny Hill Show utolsó három adását letörölte. Itt újabb húsz éven át készítette műsorát, mígnem 1989-ben kirúgták, hogy helyet csináljanak a Rowan Atkinson megszemélyesítette Mr. Beannek. Műsorát még ekkor is száznál több országban mintegy 140 tévécsatorna vetítette (nálunk Gálvölgyi János volt a szinkronhangja), csak hazájában nem került már a képernyőkre.
A komikus kilenc filmben szerepelt, 1956-os debütálása után karakteréhez illő vígjátékokban (1969-ben például Michael Caine oldalán Az olasz melóban), és saját show-műsorainak filmváltozatában tűnt fel. A zenével is kacérkodott, 1971 karácsonyán még vezette is a brit listát Ernie (The Fastest Milkman in the West) című humoros dalával. A színpadon jobbára csak küszködött, a rádiózás közelebb állt a szívéhez, de igazán a televízióban talált otthonra. Rajongója volt a színész Burt Reynolds, Michael Caine és Mickey Rooney, az ügyvéd és író John Mortimer, a legendás tévés, Walter Cronkite, valamint a rapper Snoop Dogg. Michael Jackson 1992 februárjában betegágyánál látogatta meg a szívinfarktus után lábadozó Hillt.
Humorát sokan trágárnak és közönségesnek találták, vádolták azzal, hogy politikailag nem korrekt, más népeket figuráz ki. A nők mozgalmat indítottak ellene a hiányosan öltözött fiatal nők „tömegei” miatt (pedig a férfiak jelentős része emiatt – is – nézte). Egyik vetélytársa azt állította, hogy Hill felelős a nemi erőszak növekedéséért. A komikus maga úgy vélte, a műsorában szereplő nők mindvégig megtartották méltóságukat, az őket üldöző férfiak pedig nyilvánvalóan balfácánok.
Benny Hill számos elismerésben részesült, megkapta a Daily Mail című laptól az év televíziós személyisége díjat, a BAFTA-díjat, a legjobb forgatókönyvért járó CRAFT-díjat, továbbá a Charlie Chaplin-díjat.
A magánéletben magányos volt, miután kétszer is kikosarazták, nem nősült meg, és alig jelent meg nyilvánosan. Fukarnak tartották, mert hiába keresett sokat, igen keveset költött. Maga vásárolta szerény ételeit a szupermarketekben, egy kis bérlakásban lakott a tévé közelében, ahol dolgozott. Sohasem volt autója, inkább gyalogolt vagy másokkal fuvaroztatta magát. Amikor édesanyja pénzt kért tőle tetőfelújításra, ő megtagadta, mondván, hogy az túl drága, s amikor megörökölte a házat, nem újíttatta fel, és nem is lakott benne. Csak az utazásaira költött, de akkor is egyszerűbb fogadókban szállt meg. Gyakran ment Marseille-be, ahol élvezte, hogy nem ismerik fel, és szabadon társaloghat a helyiekkel, mert jól beszélt franciául – emellett tudott németül, olaszul és hollandul is.
A súlyproblémákkal és krónikus betegségekkel küzdő Benny Hill 1992. április 20-án magányosan, tévénézés közben hunyt el otthonában, feltehetően szívinfarktus következtében. Holttestét néhány nappal később találták meg, ekkor derült ki, hogy épp halála napján kapott postán új tévés szerződést. Több befizetetlen csekk is maradt utána, holott tízmillió fontos vagyona volt, amelyet végül testvérei gyermekei között osztottak fel. Szülővárosa, Southampton egyik temetőjében helyezték végső nyugalomra, ám sírját egy éven belül feltörték, a pletykák szerint ugyanis sok ékszert temettek mellé.
Viaszszobra Londonban, a Madame Tussauds panoptikumban látható, londoni lakásának falán emlékplakettet helyeztek el.
A képen Benny Hill a nevét viselő show-ban. Fotó: Ricardo Liberato
