A legtöbb gyalogoshídnál a funkció győz a forma felett, néhányuk azonban lenyűgöző műalkotásként városuk büszke jelképévé vált. A firenzei Ponte Vecchiotól a szingapúri Helix hídig a legszebbekből hoztunk egy kis ábrándozásra valót.

Idén adják át a deklaráltan turisztikai attrakciónak szánt sátoraljaújhelyi Nemzeti Összetartozás Hídját, amely a Szár-hegyet és Várhegyet köti majd össze. A hétszáz méter hosszú, nyolcvan méter magasan húzódó építmény az építtetők szerint a leghosszabb gyalogos függőhíd lesz a világon. De egy gyalogoshíd nemcsak a turizmus fellendítésében játszhat szerepet, hanem jelentősen hozzájárulhat az élhetőbb, fenntarthatóbb és emberközpontúbb városi környezet kialakításához, elősegítve a gyalogos (és kerékpáros) közlekedés fejlődését a gépjárműforgalommal szemben. De a legjobb, amikor mindkét kívánalomnak megfelel.

Ponte Vecchio – Firenze

65bbaee0b8aa5d62069e757f.jpg
Fotó: Shutterstock / f11photo

Mi mással is kezdhetnénk, mint az egyik leghíresebbel: a firenzei Ponte Vecchio, amely szó szerint öreg hidat jelent, az Arno folyó felett húzódik. A túlélés hidjának is hívhatnák, hiszen ez az egyetlen híd a városban, amelyet a második világháborúban a visszavonuló német katonák meghagytak, míg az összes többit felrobbantották. De leginkább arról híres, hogy ugyanúgy üzletekkel van beépítve, ahogy már a Medici-korban is. Az 1565-ben épített híd üzleteit kezdetben hentesek foglalták el, ma már ékszerészek, műkereskedők és szuvenírárusok bérlik őket. Azt mondják, hogy a csőd gazdasági fogalma is innen ered: amikor egy kereskedő nem tudta kifizetni a bérleti díjat, a katonák az áruját árusító asztalt, a bancót fizikailag is eltörték (rotto), így nem tudott tovább üzletelni. Ezt a gyakorlatot bancorottónak, törött asztalnak nevezték.

Károly híd – Prága

65ba32805a9f08d34b818b6a.jpg
Fotó: robertharding via AFP / Ellen Rooney

Még nagyobb múltra tekint vissza Európa egyik legrégebbi gótikus kőhídja, a Károly híd. Építése 1357-ben kezdődött, IV. Károly német-római császár uralkodása alatt, de csak 45 évvel később adták át. Sokáig a Károly híd volt az egyetlen átkelési lehetőség a Moldván, így fontos kapcsolatot jelentett az Óváros és a Kisoldal között, de ez tette Prágát fontos kereskedelmi útvonallá is Kelet- és Nyugat-Európa összekötésével. Ma a cseh főváros egyik leglátogatottabb látványossága, gyakran tartanak itt rendezvényeket, jó időben a turistákon kívül festőkkel, utcazenészekkel, szuvenírárusokkal telik meg.

Kápolnahíd és Malomhíd – Luzern

65ba3510110ee9bde94b552b.jpg
A luzerni Kápolnahíd. Fotó: robertharding via AFP / Michael Runkel

Még a Ponte Vecchiónál és a Károly hídnál is idősebb Svájc és Európa legrégebbi fahídja, a luzerni Kápolnahíd (Kapellbrücke). A Reuss folyó két partját, az ó- és az újvárost összekötő építményt 1365-ben adták át. Közepén található egy nyolcszögletű víztorony, amit még a híd átadása előtt, 1300 körül építettek, később őrtoronyként, de fogdaként és kínzókamraként is használták. 1993-ben a híd egy tűzvész miatt erősen megrongálódott, és az oromzatán található 111, történelmi jeleneteket ábrázoló, háromszögletű táblakép közül is csak 47-et tudtak megmenteni. 1994-ben nyitották meg újra. Nem messze tőle található „kistestvére”, a Malomhíd (Spreuerbrücke), amely 1408-ban épült, és amivel a városi malmot kötötték össze a pékek negyedével. A hidat 1566-ban egy árvíz elsodorta, ezért újjá kellett építeni. A híd egyik jellegzetessége a mai napig fennmaradt, 1568-ban épült, Szűz Mária névre keresztelt oldalkápolnája.

Chengyang híd – Dong

65ba37045a9f08d34b818b88.jpg
Fotó: Xinhua via AFP / Wu Lianxun

Bár jóval fiatalabb, a Chengyang, vagy más néven Szél és Eső híd is lenyűgöző látvány. 1924-ben adta át a Kínában élő dong kisebbség, hogy a Linxi folyó két partján élő közösségeiket összekapcsolják. Az árvíz és a tűz többször is kárt tett a különleges építményben, de mindannyiszor újjáépítették. A fahíd folyosókból, verandákból, pagodákból áll, faszerkezetének különlegessége, hogy összeállításához nem használtak szegeket.

Béke hídja – Tbiliszi

65ba383d5ae026b1b5d59601.jpg
Fotó: Shutterstock / Studio Melange

A Kura folyón egy ívből kialakított gyalogoshíd az óvárost köti össze a grúz főváros újabb részeivel. A hidat az olasz építész, Michele De Lucchi, a világítást pedig a francia világításdesigner, Philippe Martinaud tervezte. Érdekesség, hogy a híd szerkezetét Olaszországban gyártották le, majd 200 kamionnal szállították Tbiliszibe. A több ezernyi LED-sorból álló világítást viszont már a helyszínen, a híd felépítése után szerelték be. 2010-es megnyitása óta a híd fontos gyalogos átkelővé és jelentős turisztikai attrakcióvá, Tbiliszi egyik jelképévé vált.

Helix híd – Szingapúr

65bbacb3949395c86a938087.jpg
Fotó: Hemis via AFP / Maisant Ludovic

A DNS kettős spirálja ihlette Szingapúr egyik látványosságát, a Helix hidat, amely 280 méter hosszan kanyarog a Szingapúr folyón, összekötve a város üzleti negyedét a tengerparti területekkel. A 2010-ben átadott hídon teraszokat is kialakítottak, amelyekről fantasztikus kilátás nyílik a város nevezetességeire és az öbölre. Éjszakai LED-fényei sávokban világítják meg a hidat, kihangsúlyozva a két kanyargó spirálcsövet. A trópusi nap ellen üveg- és perforált acélhálótető védi a gyalogosokat.

Három ország hídja – Huningue és Weil am Rhein

65bb9222af48948634e0387c.jpg
Fotó: Weil am Rhein Wirtschaft & Tourismus GmbH / O. Welti

A világ leghosszabb kéttámaszú gyalogos- és kerékpároshídja, amely szivárványra hasonlító alakjával a béke szimbóluma. A német-francia-svájci hármashatártól 180 méterre található, a franciaországi Huningue és a németországi Weil am Rhein városát összekötő, Rajnán átívelő hidat 2007-ben adták át. A német kisváros azonban nemcsak erről híres: itt található a Vitra Design Museum is, amelynek épületét Frank Gehry tervezte.

BP Gyalogoshíd – Chicago

65ba3bd8e55bf3869a20c273.jpg
Fotó: Shutterstock / Devon Neff

Szintén Frank Gehry tervezte Chicago egyik látványosságát, a BP Gyalogoshidat is. Nevét az energiacég BP-ről kapta, amely 5 millió dollárral támogatta megépítését. Ez az első Gehry-tervezésű híd, amelyet be is fejeztek. Az idén húsz éve, 2004-ben átadott, csillogó, folyékony acélkígyónak tűnő, kanyargó gyalogoshíd a Maggie Daley Parkot és a Millennium Parkot köti össze, egyben hangtompítóként is szolgál, miután a Columbus Drive forgalmi zajának jó részét elzárja a parkoktól.

Körhíd – Koppenhága

65ba45bde55bf3869a20c29e.jpg
Fotó: Shutterstock / Oliver Foerstner

Koppenhágában teljesen egyértelmű, hogy a gyalogosok és kerékpárosok előnyt élveznek az autósokkal szemben, így jópár autómentes híd található a városban. A közönségkedvenc mégis minden bizonnyal a dán-izlandi művész, Olafur Eliasson által tervezett Körhíd, amely a Christianshavn-csatornán vezet át. Az öt különböző méretű körökből álló híd Koppenhága tengerészeti öröksége előtt is tiszteleg azáltal, hogy minden platform közepére magas, árbócszerű oszlopokat állítottak, amelyeket vékony acélkábelekkel kapcsoltak a korlátokhoz. A híd 2015-ben nyílt meg és jelentősen megkönnyíti a koppenhágai gyalogosok és kerékpárosok mindennapi életét Christiansbro és az Appelbys Plads összekapcsolásával.

Mózes híd – Halsteren

65ba4755541ce6bd05c81150.jpg
Fotó: Shutterstock / Catalin Bogdan

Egy hídtól általában azt várjuk, hogy valami fölött átvezessen. A legtöbb hozza is ezt a klisét, nem úgy a Mózes híd. A dél-hollandiai Halsteren városában található „hídon” átkelve Mózeshez hasonlóan mi is szétválaszthatjuk a vizet. A Fort de Roovre-t, egy 17. századi erődítményt körbevevő vizesárkon vezet át a süllyesztett átjáró, amelyet 2011-ben adtak át. Az RO&AD Architecten építésziroda által tervezett építmény azóta a turisták mellett a fotósok kedvenc helyszíne is lett.

A cikkhez felhasznált források itt, itt, itt és itt olvashatók.

Borítókép: a szingapúri Helix híd. Fotó: robertharding via AFP / Bruno Morandi