Az online adatbázisban mától elérhetővé váltak az intézményben őrzött Petőfi-hagyaték legmarkánsabb részei, köztük a költő versei, levelei, rajzai, valamint feleségének, Szendrey Júliának a naplója – hangzott el az esemény alkalmából rendezett szerdai sajtótájékoztatón Budapesten.
Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója az esemény alkalmából felidézte, hogy a nemzeti könyvtár 2021-ben indította el Copia nevű digitális tartalomszolgáltatását. Ismertetése szerint szolgáltatásukban eddig a Babits-levélhagyaték mintegy 2500 és a Kölcsey-fond 115 kézirata volt hozzáférhető. Mától pedig a kézirattárban őrzött több mint 400 Petőfi-vers és csaknem 80 levél kézirata, a költő rajzai, valamint Szendrey Júlia Petőfi feljegyzéseit is tartalmazó naplója is hozzáférhetővé vált.
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszöntőjében a kulturális örökség digitalizálásának fontosságáról beszélt. A főigazgató úgy fogalmazott: „Azt látni, hogy hogyan írtak valamikor nagyjaink, olyan élmény, ami a 21. században valószínűleg elveszik az utánunk következők számára, hiszen ma már nem írunk kézzel”. Pedig, mint hozzátette, sok mindent ki lehet olvasni a kézírásokból, például azt is, hogy Petőfinek két kézírása volt: egy szép, kalligrafikus és egy csúnyább, saját használatban alkalmazott.
Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára Petőfi Sándor munkásságát méltatva annak sokrétűségét emelte ki. Mint mondta, ezt mutatja a hagyaték gazdagsága, amelyben ismert versei és kitejedt levelezése mellett kiváló portréi és felesége, Szendrey Júlia naplója is megtalálható. „Amikor látjuk ezeket a kéziratokat, közelebb érezzük magunkhoz Petőfit és jobban meg is értjük őt” – hangsúlyozta Vincze Máté, aki szerint az Emlékév programjai, így az OSZK adatbázisának bővítése is segítenek árnyalni, gazdagítani a zseniről alkotott képünket.
Az OSZK tájékoztatása szerint a hagyaték legjelentősebb része a költő öccsén, Petőfi Istvánon (1825–1880) keresztül jutott őrzési helyére, a nemzeti könyvtárba. Ez a 79 tételből álló hagyatékrész alapozta meg a Petőfi-ereklyetárat, azaz a Fond VII jelzetű gyűjteményt, amelyet még a 19–20. században is több olyan szerzemény egészített ki, mint Petőfinek az 1845-1846-ból származó, autográf verseit tartalmazó füzete, Bajza Józsefhez írt levelei és Szendrey Júlia kalandos úton fennmaradt naplói.
A hagyatékrészben olyan jelentős kéziratok szerepeltek, mint Petőfi Sándornak az 1847-ben és 1848-ban írt verseit tartalmazó kéziratos füzete, Shakespeare-fordításai, az Úti levelek, továbbá Arany Jánosnak, Egressy Gábornak, Kemény Zsigmondnak és Szemere Pálnak a költőhöz írt levelei, valamint az 1848. március 15-én kinyomtatott Nemzeti dal első példánya a költő kézjegyével. Külön értéket képviselnek Petőfi Arany Jánosról, Bem József tábornokról és Zoltán fiáról készült rajzai, amelyek a nagyközönség előtt jobbára eddig ismeretlenek voltak.
Nyitókép: Petőfi Sándor A négyökrös szekér című versének kézirata az Országos Széchényi Könyvtárban. Fotók: Soós Lajos / MTI
