Török kori irat és százéves fotók is kerültek a zalaegerszegi levéltárba

Káli Csaba igazgató arról számolt be, hogy tavaly a vármegye területén lévő 373 „iratképző” szerv közül 78-nál ellenőrizték az iratkezelést. Többéves probléma miatt csak kevésbé tudták gyarapítani a levéltár iratállományát, ehhez is 77 folyóméternyi dokumentum leselejtezése után lehetett 107 folyóméternyivel bővíteni a polcokon lévő gyűjteményt, amely meghaladja már a 11 ezer méternyit.

Az igazgató elmondta, hogy évek óta csökken a családtörténeti, szakdolgozati kutatásra jelentkező kutatók száma – 78-an 181 esetben keresték fel az intézményt –, de több az állampolgári megkeresés: tavaly 1343-an kértek ki többségében földhivatali dokumentumokat vagy munkaügyi, bírósági iratokat.

Káli Csaba hozzátette, hogy tavaly két konferenciát szerveztek: az egyiket a munkatársak családtörténetéről, a másikat a zalaegerszegi vendéglátás 18–20. századi múltjáról. Két kötetet is megjelentettek, ’48-as zalaiakról és Zalaboldogfa évszázadairól. Molnár András igazgatóhelyettes közölte, a levéltár az idén folytatja a kollégáik családtörténetét bemutató kiadványát egy újabb kötettel. A múlt évi vendéglátás-történeti konferenciát pedig önálló kiadványként ugyancsak feldolgozzák.

Három rendezvénnyel is készülnek. Elsőként májusban Fotografált történelem címmel a levéltár forrásértékű fényképeit mutatják be egy tudományos konferencián. Októberben a 40 éve megnyitott Hevesi Sándor Színház jubileumához kapcsolódóan Színház és színjátszás Zalaegerszegen a 19–20. században címmel rendeznek konferenciát, Deák Ferenc születésének 220. évfordulója kapcsán pedig a Deák-kutatás legújabb eredményeit ismertetik majd.

Kulcsár Bálint levéltáros a 2022-ben intézményüknek ajándékozott legérdekesebb magániratokat ismertetve jelezte:

12 iratanyagot kaptak ajándékként, ezek között családi és személyi iratok, padláson talált hivatali iktatókönyv, valamint a rendszerváltás előtti szamizdatügyről szóló dokumentumok is akadtak.

Szántó Imre történész gyűjteményéből jutottak hozzá egy török fogságba került férfi magyar nyelvű zálogleveléhez, amelyet a fogoly azért készített, hogy a szabadulásáért ki tudja fizetni a váltságdíjat. Festetics György 1780 körüli uradalmi instrukcióján a gróf aláírása is szerepel, egy 1848-as kiáltványt pedig a Batthyány-kormány tagjai fogalmaztak meg.

A zalai történelmi Gyömörey család iratanyagát eredetileg az országos levéltár kapta meg, de ott kiderült, hogy az egy meglévő zalaegerszegi gyűjteményt egészít ki. Így került Zalába egy 1651-es oklevél vármegyei pecséttel, de ritkaságnak számító, első világháború előtti családi fényképek is gazdagítják a gyűjteményt, egy 1902-ből származó fotón például Ferenc József is látható – ismertette Kulcsár Bálint.

Egy fotó 1910-ből. Képünk illusztráció. Forrás: Fortepan / Lechner-hagyaték