A magyar kulturális örökség mozaikjai – Úton a Magyar Géniusz vándorkiállítás

A Magyar Géniusz vándorkiállításban 67 intézmény 154 történeti, régészeti, néprajzi és művészettörténeti műtárgya mesél a látogatóknak a múltról úgy, hogy az adott településre, múzeumra leginkább jellemző műtárgyakat vonultatja fel. A kiállítás térben és időben is nagy távlatokat ölel fel, hiszen

legrégebbről származó darabja egy 18 millió éves ipolytarnóci levéllenyomat, míg az utolsó az 1989-es Páneurópai Piknikre készült póló.

E sokféle, egyedi és közösségi értékeket képviselő tárgyakból áll össze végül az a kép, amely felvillantja a magyar kulturális örökség mozaikjait, s amelynek tekintélyes részét a vidéki múzeumok őrzik. Az alábbiakban ezekből a kincsekből mutatunk be néhányat.

Kezdjük hát utazásunkat, és Ipolytarnóc után ugorjunk egy nagyot az időben!

Néhány száz évet előrerepülve egy magyar és európai viszonylatban is ritkaságnak számító lovas katonai bronz díszálarcra csodálkozhatunk rá a Kr. u. 2–3. századból. A műtárgy kölcsönzője a tatai Kuny Domokos Múzeum.

A debreceni Déri Múzeum jóvoltából látható az a Kárpát-medencében egyedülálló lelet, amely egy avar kori sírból származik, s amely az első teljesen aranyveretes párta.

A szegedi Móra Ferenc Múzeum (részletes beszámolónk itt olvasható) különösen értékes lelete az a 10. századi, honfoglalás kori csengelei hajfonatkorong, amely évtizedeken át egy tanyán hányódott. Megtalálója, örökösei sem tudták, milyen kincs birtokában vannak, végül 2012-ben egy internetes aukciós portálon kínálták eladásra.

A mosonmagyaróvári Hansági Múzeum labanc ellen javallott kovácsolt pisztolya az 1700-as évekből.

A szombathelyi Savaria Múzeum kölcsönözte azt a miniatűr arcképet, amelyet Mányoki Ádám készített II. Rákóczi Ferencről, s amelyet a festő az 1707-ben készült, saját, félalakos Rákóczi-festménye után másolt.

A sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumnak köszönhető az a hegyközi festett láda, amely a sátoraljaújhelyi asztalosmesterek különleges színvilágába is betekintést ad.

A jászberényi Jász Múzeum 1900-as évek elejéről származó gyönyörű kerepélyes fejkötője bizonyára sok leány szívét megdobogtatja ma is, mint ahogy a balassagyarmati Palóc Múzeum tarajos főkötője is.

Mikszáth Kálmán arany óralánca is látható a kiegészítőkkel a Palóc Múzeum jóvoltából, s mint írják, „Mikszáthot sokáig (...) elsősorban a vidéki Magyarország, a széteső dzsentrivilág mesteri ábrázolójának tartották. Mára árnyaltabb elemzések mutatnak rá, hogy a teljes életműben (...) emellett legalább ilyen hangsúlyosan jelenik meg a nem szeretett, de sajátos módon polgáriasodó magyar élet és a hirtelen gyorsasággal urbanizálódó magyar főváros világa is”.

Különleges rejtvény megfejtésére hív az egri Dobó István Vármúzeum, amely Gárdonyi Géza 5. számú, titkosírásos mesterfüzetét mutatja be, „galambtojás nagyságú arabeszkekkel”. Gárdonyi 1906-ban dolgozta ki azt a sokáig senki által meg nem fejthető, nagyon különleges, sajátos titkosírási rendszerét, amellyel 1915–1922 között naplójába – ahogy fogalmazott – „pár leplezetlen igazságot élő emberekről s megfigyeléseket az életről” jegyzett fel. A megfejtéssel sokan próbálkoztak, végül egy rejtvényfejtő és egy katonai kódfejtő jutott sikerre az 1960-as évek második felében. A titkos naplóból 1972-ben jelent meg az első válogatás.

Az 1930-as évek boltjainak hangulatát idézi meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum üzleti pénztárgépe; a díszes eszköz az amerikai National Cash Register Company terméke.

Ugyancsak a múlt század első felébe repít vissza a Postamúzeum 1935-ös nyilvános távbeszélőkészüléke. Magyarországon 1928-ban helyezték üzembe az első 7A1 automata távbeszélő központot, és 1928 és 1932 között tértek át Budapesten a kézi kapcsolásról a gépi kapcsolásra.

A borjúbőr kötésű, aranyozott feliratú „A Dunai Vasmű dolgozóinak levele Rákosi elvtárshoz” könyvben több ezer dolgozó aláírása és felajánlása áll egy Rákosi Mátyásnak címzett levél kíséretében, amelyben arra kérik őt, engedélyezze, hogy a város felvehesse Sztálin nevét. A felajánlások sokfélék: vannak, akik több és jobb munkát, nagyobb teljesítményt ígértek, és még a gyerekek is megfogadták, szófogadóan fognak viselkedni – olvasható a dunaújvárosi Intercisa Múzeum tárgyhoz fűzött kommentjében.

„Átlőtt ing” – Bátfai József az 1956. december 8-i salgótarjáni sortűz egyik ártatlan áldozata. Ingét, amelyet két helyen átlőttek, és amelyben erőszakos halálát lelte, a család őrizte meg. A fájdalmas emlék 2006-ban került a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeumba. (A múzeum kincseiről itt írtunk részletesen.)

Hamerli-kesztyű, 1967 után – olvasható a pécsi Janus Pannonius Múzeum kiállított tárgyához fűzött ismertetőben. „A város kesztyűs mesterei a tapasztalati úton kifejlesztett kesztyűkészítést tudományosan és művészien is elmélyítették, így Pécs az európai kesztyűmanufaktúrák egyik fővárosának számított. Elsősorban a sertéshasszél-megmunkálás mesterfogásaiban, valamint a nappabőr manufakturális kikészítési technológiáiban jeleskedtek. A manufaktúrát 1948-ban államosították, nagyvállalatként túlélte a kommunista érát, a rendszerváltás után pedig újra családi manufaktúraként különleges és egyedi luxustermékeket készít.”

Bizonyára vannak, akik emlékeznek még arra a védjegyre, amely a belkereskedelmi forgalomba kerülő minőségi termékek elismerését jelezte. Az Országos Piackutató Intézet (OPI) 1967-ben hozta létre a Kiváló Áruk Fórumát. „A reklámakció új színt hozott a szocialista idők termékpiacán, egyben nézőpontváltást is jelentett a magyar hiánygazdaság és a nívótlan tömegáru-piac szürke évtizedei után” – jegyzi meg leírásában Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum.

Különleges Petőfi-portréval képviselteti magát a kiskőrösi Petőfi Emlékmúzeum: Aknay János egy 1973-as, Petőfi születésének 150. évfordulójára készített, falemezre festett olaj-, pasztellképével. (Az emlékmúzeumról képriportunk itt látható.)

Időutazásunkat 1989-cel zárjuk: a Soproni Múzeum jóvoltából egy Páneurópai Piknik feliratú póló látható. „Az emblematikussá vált trikó a kommunista éra vége, a magyar rendszerváltás és egy új európai nagypolitikai berendezkedés egyik szimbolikus eseményéhez kötődik (...) Június 20-án Debrecenben vetették fel, szervezzenek nagyszabású rendezvényt a vasfüggöny és a Berlini Fal elleni tiltakozásként az osztrák-magyar határon. Az eseményt oda tervezték, ahol Horn Gyula és Alois Mock külügyminiszterek június 27-én szimbolikus gesztussal átvágták a határkerítést. A határőrséggel való egyeztetés után augusztus 19-én 15–18 óra közt ideiglenesen megnyílhatott a határ, hogy osztrákok is részt vehessenek az eseményen. A határszakaszon több ezer kelet-német hagyta el az országot, és jutott el a vágyott szabadságba.”

A Magyar Géniusz vándorkiállítás 2022 áprilisában indult Kecskemétről, majd Gyula, Debrecen, Győr, Szombathely következett. Augusztus végéig Egerben látható, majd szeptembertől Szekszárdon, és 2023 végén érkezik Budapestre.

Nyitókép: Bakay Szilárd altábornagyi egyenruhája, Sztálinos címer, vörös könyv és Bátfai József bányakovács átlőtt inge a 20. századi történelmi teremben a Magyar Géniusz vándorkiállításon, az egri Dobó István Vármúzeumban.

Fotók: Beliczay László / Kultúra.hu