Bár a művészetet és a tudományt gyakran egymástól független területeknek képzeljük, valójában számos ponton kapcsolódhatnak. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Pro Progressio Alapítvány által meghirdetett rezidenciaprogramnak többek között az a célja, hogy a kétféle látásmód egymásra találását elősegítse. Gács Annát, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének docensét, a program ötletgazdáját kérdeztem a részletekről.
Honnan ered a tudományt és a technológiát a művészettel összekötő rezidenciaprogram ötlete? Vannak hasonló nemzetközi példák?
A nyugati világban elterjedt gyakorlat, hogy az egyetemek minden évben művészeket, írókat látnak vendégül néhány hónapra, egy szemeszterre vagy egy teljes tanévre. Ez művészeti vagy bölcsészeti képzés esetén magától értetődőbbnek tűnik, mint a természettudományi vagy mérnöki területeken. De ez utóbbira is bőven van példa Nyugat-Európától Ausztráliáig.
Ha például a londoni King’s College rezidenciaprogramját megnézzük, azt látjuk, hogy a jogi tanszéken ugyanúgy van művész vendég, mint az idegtudományin, a fogászatin vagy az ápolástanin. A művészek az ilyen programok keretében az egyetem valamelyik tanszékével, laborjával, kutatási programjával működnek együtt, és saját eszközeikkel reflektálnak erre a folyamatra. A rezidensprogramoknak a konzultációkon túl része szokott lenni egy vagy több, a széles közönséget megszólító esemény: kiállítás, filmvetítés, felolvasás, beszélgetés. Két nyelv, két gondolkodásmód találkozik össze és merít egymásból.
Mi a célja a BME rezidenciaprogramjának?
Műszaki ismereteket nyújtó egyetem esetében az ilyen programok összhangban vannak azzal az Európai Unióban is nagy hangsúlyt kapó törekvéssel, hogy erősebb párbeszéd alakuljon ki a tudományos-technológiai fejlődés és a szélesebb társadalom között. A művész a maga kérdéseivel, eszközeivel közelít a tudósok munkájához, és ezzel segít nekik megérteni, hogy a laikus közönség hogyan viszonyul a kutatásaikhoz, mi lehet számára izgalmas vagy éppen fenyegető abból, amit egy tudományos-technikai programból megért. A művész viszonya a kutatási projekthez lehet a maga nyelvén, eszközeivel megfogalmazott kommentár, de akár határozott kritika is, ami új összefüggésekbe helyezi a tudományos kutatást a tudósok számára. És közben persze a művész is tanul: beavatást nyer egy új területre, ami inspirálóan hat rá, új utakra indítja.
A programban alkotópárost vagy két alkotót támogatnak majd. Miért döntöttek úgy, hogy nem csak egyéni projekteket várnak?
Egyedül és párban is lehet pályázni. Mindenképpen két művész kap majd ösztöndíjat egy időszakban, de az is lehet, hogy egymástól függetlenül dolgoznak majd két különböző témán, és az is, hogy párban pályáznak, és közös művet készítenek ugyanarról a témáról.
Milyen segítséget tudnak nyújtani a programban részt vevő művészeknek?
A művészek folyamatosan konzultálnak majd a témavezetőkkel vagy a tanszékek munkatársaival, hallgatóival. Vannak olyan programok, amelyek során a kutatók saját eszközeikkel segítik a művészek programjának megvalósítását. Decemberben záróeseményt rendez az egyetem, amelyen bemutatják a munka során készült alkotást. És a résztvevők tíz hónapon keresztül nettó 150 ezer forint díjazásban részesülnek.
A jelentkezők hatféle téma közül választhatnak. Milyen szempontok alapján döntöttek a különböző területek mellett?
A hat terület – az építőanyagok szerkezete, anyagtan, mozgáskutatás, áramlástan, műszaki színtan, biomechanika – úgy alakult ki, hogy olyan kutatók ajánlották őket, akik szívesen részt vennének ilyen együttműködésben. Senki sem válogatott a témák közül. Az a lényeg, hogy a pályázó művészek válasszák ki azt a területet, amit a legizgalmasabbnak éreznek. Nagyon jó volt látni, hogy milyen sok kutatót-oktatót hozott lázba ez a Magyarországon újszerű program. Nagy nyitottsággal, kíváncsisággal kapcsolódtak be.
A mentorok kiválasztása mi alapján történt? Esetleg ők is rendelkeznek művészi érdeklődéssel, tapasztalattal?
Az előzetes beszélgetések során az derült ki, hogy olyanok jelentkeztek mentornak, akik élénken érdeklődnek a művészet iránt. Olyan is van, aki például amatőr zenész. Végül is nem túl meglepő, hogy ilyen kísérletbe azok vágnak bele szívesen, akik szívesen kipillantanak a tudományos kutatás falai mögül, nyitottak az új impulzusokra, a másféle nézőpontokra, látásmódokra. Ezeken a beszélgetéseken többen meséltek arról, hogy milyen jó tapasztalataik voltak korábban művészekkel való együttműködésről vagy egyszerűen csak interdiszciplináris találkozásokról: hogyan merítettek ötleteket abból, ahogyan más tudományágak képviselői közelítettek egy-egy jelenséghez.
Mely művészeti ágakból várják a jelentkezőket, és hány pályázóra számítanak?
Bármilyen művészeti ág képviselője pályázhat: a tradicionális művészetek, például az irodalom vagy a festészet képviselői ugyanúgy, mint olyan újabb területekéi, mint a média- vagy a videóművészet. Biztosan nagyon izgalmas lesz, ha úgy alakul, hogy a két művész, aki az első pályázati időszakban a BME-n dolgozik, különböző területről érkezik. De persze nem biztos, hogy így lesz. A zsűri a témavezető kutatók előzetes véleményét is figyelembe véve azt a két pályázatot fogja kiválasztani, amelyek művészeti szempontból is a legszínvonalasabbnak tűnnek, és a legkreatívabb módon fogják fel tudomány és művészet találkozását. Hogy hány pályázó lesz, azt nehéz megjósolni. Reméljük, hogy a kicsit kései meghirdetés ellenére sokakhoz eljut a lehetőség híre.
Kik bírálják majd el a pályázatokat?
A zsűri öttagú: elnöke Kicsiny Balázs képzőművész, három tagja a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékéről jön: Bárány Tibor, Blaskó Ágnes és Fiáth Henrietta. Az ötödik tagot pedig a BME mellett működő Pro Progressio Alapítvány delegálja.
Mikor és milyen formában kezdődik majd el a tíz hónapos program?
A pályázati határidő március 25-e. Azt remélem, hogy április közepén elindulhat a közös munka, decemberben pedig már meg is nézhetjük vagy hallgathatjuk, hová jutottak a művészek ennek a nagy kalandnak a végére. Az utolsó két hónap a reflexió időszaka lesz. Művészek és kutatók ekkor vonjuk majd le közösen ennek az első, kísérleti évnek a tanulságait, utána pedig remélhetőleg rögtön indul is a következő pályázat újabb két vállalkozókedvű művész és projektje kiválasztására.
A pályázatról és a jelentkezés menetéről a BME Művészeti Rezidenciaprogram oldalán lehet tájékozódni. A jelentkezési határidő 2022. március 25.
x támogatott tartalom
Nyitókép: BME/Geberle Berci
