Gazdag szakmai életúttal érkezett a Néprajzi Múzeumba. Foglaljuk össze a legfontosabb állomásokat!
Miután elvégeztem Debrecenben az egyetemet néprajz szakon, az egri Dobó István Vármúzeumban kezdtem dolgozni muzeológusként. Az évek alatt egyre feljebb kerültem az intézményi hierarchiában. Kiállításokat rendeztem itthon és külföldön. A múzeumi munka mellett öt éven át voltam a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület alelnöke. A Debreceni Egyetemen végeztem el a doktori iskolát és védtem meg a disszertációmat. Emellett részt vettem az MTA Miskolci Akadémiai Bizottság munkájában, tavaly pedig a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének tagjává választottak. De visszaugorva az időben, mivel kulturális menedzser végzettséget is szereztem, 1997-ben Egerben megkaptam a Közönségkapcsolati és Információs Osztály vezetését.
A ’90-es évek végén, 2000-es évek elején a múzeumi világban nem volt jellemző a közönség aktív megszólítása.
Valóban, igazán újszerűnek számított az a megközelítés, amit képviseltünk: a közönséget úgy elérni, és az érdeklődésüket oly módon kiszolgálni, ami kapcsolódik a múzeum által hordozott értékekhez, de mégis új információt hordoz. Ezzel a szemlélettel indítottuk újtára ’96-ban az egri Történelmi Fesztivált, ami hamarosan a régió és az ország egyik legnagyobb ilyen jellegű programsorozatává vált. Korábban nem volt bevett gyakorlat, hogy egy múzeum kulturális turizmust generál, és tényleges közönség igényre és keresletre reagál.
Karrierjében azonban emellett is további fontos lépcsők következtek.
Igen, 2001-től a múzeum igazgatóhelyettesévé neveztek ki, emellett ettől az évtől kezdtem óraadóként tanítani az Eszterházy Károly Egyetemen. Itt a 2010-ben alakult Kulturális Örökség Tanszék tantárgyi akkreditációjában is részt vettem. Előbb oktatóként, majd témavezetőként kapcsolódtam be az egyetem neveléstudományi doktori programjába, a minisztérium megbízásából pedig területi szakfelügyelőként dolgoztam. Emellett fontos állomás a 2006-ban indult MOKK (Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ) is, ahol megyei koordinátorként, majd szakkoordinátorként tevékenykedtem. A múzeumi szakma számára fontos módszertani segítséget adott, és ad máig ez a kezdeményezés. 2008 és 2011 között a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatója voltam. Ezt követően pedig főállásban oktattam az egyetemen.
Milyen szerepet tölt be az életében a tanítás?
Számos néprajzzal kapcsolatos tárgyat oktatok. De a közgyűjtemények története, menedzsmentje, múzeumpedagógiai tárgyak, muzeológia szintén megtalálható a profilomban. A múzeumi munkákkal párhuzamosan szinte mindig tanítottam. Úgy gondolom, az egyetemi oktatás valódi szakmai disszemináció: azokról a kérdésekről előadni, beszélgetni, amikkel egyébként foglalkozom, amiket kutatok, érdeklődő diákokkal igazán hasznos és felemelő feladat.
Hogyan látja a Néprajzi Múzeumot, és mi vonzotta ebben a kihívásokkal teli időszakban az intézménybe?
A budapesti Néprajzi Múzeum egyértelműen a szakma zászlóshajója. Jelenleg egy nagyszabású megújulásban van, történetében rendkívül fontos mérföldkőnél tart – ennek az érának részese lenni számomra megtiszteltetés, és nagy motivációt jelent.
Milyen célokkal érkezett?
Véleményem szerint most az a legfontosabb, hogy a költözés folyamata zökkenőmentesen végbe menjen. Ezt követi az új épületben a múzeum újragondolása, a kommunikáció fejlesztése, kiállítások megépítése, a látogatók megújult megszólítása. Párhuzamosan egy szervezetfejlesztési projekt is elindult, amiben szintén részt veszek, hiszen a jövőben két telephelyen, új struktúrában, újszerű követelményekkel kell majd dolgoznunk. A pályázatom elemei is elsősorban az operatív munkához kapcsolódtak, hiszen nem meglévő modelleket másolunk, hanem újakat alkotunk.
Mik az első benyomások?
Úgy látom, nagyon jól átgondolt munka zajlik, egy jól előkészített folyamatba érkeztem. Most fog kiderülni, úgy fognak-e működni a dolgok, ahogy a kollégák lemodellezték. Nagyszerű és megnyugtató látni, hogy nagyon nagy tervszerűség uralkodik. Magyarországon még nem volt példa ekkora volumenű múzeumi projektre, s a Néprajzi Múzeum munkatársai professzionális módon, rengeteg egyeztetéssel és folyamatos tervezéssel irányítják ezt.
Az interjú a Magyar Múzeumok oldalán jelent meg.
