Bak Imre: A csend változatai (09. 15. – 10. 21.)
Bak Imre a magyar festészet egyik legnagyobb hatású és legmeghatározóbb alakja. Az életművét az elmúlt évtizedekben is végtelen alázattal építő művész a karrierje során mindig képes volt új távlatokat nyitni a műveiben a geometrikus absztrakció számára. Bak Imre életművének az állandóság mellett egyik fő sajátossága az állandó megújulás is: távlatokban is képes motívumokat, témákat, kompozíciókat szintetizálni – így teremtve összefüggéseket az életmű különböző szakaszai között.
Az acb Galériában nyíló legújabb önálló kiállításán legfrissebb festményciklusát mutatja be.
A csend változatai felfogható egyfajta összegzésként is, amiben a jól ismert geometrikus síkok térbelivé átalakuló dinamikája a tájak éteri tisztaságával találkozik, de még arcarchetípusok is – például akár a popkulturális smiley – is visszakacsintanak belőle. A közelmúltban már csak monumentális méretekben alkotó Bak hét kompozícióból állította össze a legújabb sorozatát.
Bak Imre festészete a 2020-ban kitört világjárvány ellenére szemernyit sem veszített lendületéből és frissességéből, sőt a művész az eddigieknél még érzékenyebben és dinamikusabban reagált a változásokra. 2019-ben, a Bak Imre 80. születésnapja alkalmából szintén az acb Galériában megrendezett retrospektív kiállítás után a művész festészetében radikálisan új fejezet kezdődött. A 2021-ben festett A csend változatai az évtizedes távlatban radikális, de mégis játékos változást hoz.
Az 2020-as Helyzet ciklus maszk- és portrécentrikusságához képest az új festményeken sokkal nagyobb hangsúly kerül a tájképarchetípusokra, amelyek hasonló léptékben Bak 2010-es évek elején festett képein voltak jelen utoljára.
Szalay Péter: Válogatott művek (09. 15. – 10. 21.)
A szobrász Szalay Péter utoljára a 3D-print és a New York-i Szabadság-szobor kicsinyített mását szivárványszínben ábrázoló Prizma című köztéri szobrával aratott vihart: alakja térdelő pózban, felemelt ökölbe szorított jobb kézzel volt látható Ferencvárosban mindaddig, amíg le nem rombolták.
Most az acb Attachmentben lesz Szalay Péter önálló kiállítása, ami a művész 41. születésnapja alkalmából nyílik. Ez már a művész ötödik, az acb-vel együttműködésben megrendezett egyéni kiállítása.
Az új művek mellett eddigi munkássága néhány emblematikus darabjának átdolgozása is szerepel.
A művész és családja 2018-ban Budapestről egy szigetre költözött, ahol az urbánus lét helyett a faluközösségben, a fogyasztói életvitel helyett a mindennapi természetközeliségben találták meg újra a szabadságot. A kiállításon bemutatott művek egy részének alapanyagát a művészre jellemző, természetben talált tárgy alapú munkamódszer adja, a kiállításban pedig a saját életkorára való önreflexiót korunk sajátos pesszimizmusával kapcsolja össze.
Lakatos Gelléri Barnabás (09. 15. – 10. 21.)
Nemcsak Lakatos Gelléri Barnabás debütál az első önálló kiállításával az acb-ben, hanem a galéria is új kiállítóteret nyit acb Plus néven a Király és az Eötvös utca sarkán. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen, Radák Eszter osztályában idén diplomázó festő 2021-ben festett, monumentális vásznakból álló sorozata is most látható először Magyarországon.
Lakatos Gelléri ezekkel a játékosan figurális festményeivel robbant be a magyar művészeti köztudatba.
Állatalakjai akár ősi mítoszokból is ismerősek lehetnek, megformálásuk ugyanakkor ötvözi az 1990-es évek esztétikáját a posztinternetes festészettel is. Az univerzális állatszimbólumokat a festő új értelmezési keretbe is helyezi, sőt magánmitologikusan meg is személyesíti, de keveredik ebben az animék vizualitása is. Lakatos Gelléri Barnabás a mítoszok tragikus és drámai vetületét mintha kivonná műveiből, és az állatmesék játékosságával töltené fel.
Nyitókép: Szalay Péter: Yinyang, 2017
Fotók forrása: acb Galéria
