Ahogy a január 14-i ünnepélyes megnyitón a Vasarely Múzeum igazgatója, Orosz Márton elmondta, a közelmúltban száznál is több alkotást kaptak adományként. Ebből a mostani időszaki tárlaton 56-ot állítanak ki, amelyek két forrásból származnak.
Robert Zussau (1930–2020) harminc évig, 1990-ig volt közvetlen munkatársa Victor Vasarelynek, több mint kétszáz különböző kompozíció sokszorosítása köthető a nevéhez. Az idősebb Vasarely műtermi asszisztenseként kezdte, többfajta technikával és méretben sokszorosított sorozatok elkészítésében vett részt.
Mások mellett az ő felügyeletével nyomtatták a Nicolas Hélion kiadó számára 1979-ben a Microcosmos, 1981-ben a Helios-1 című szerigráfiaalbumokat. Az ő technikai tudására volt szükség a háromdimenziós, úgynevezett Bidim-objektekből készült multiplikák bravúros kvalitású kivitelezéséhez is. Javaslatára és részvételével állította össze Vasarely a párizsi Galerie Denise René által limitált példányszámban értékesített térbeli objektjeit szitázott alumíniumlapokból.
Szintén az ő segítségével készítette azokat a speciális, háromdimenziós, Lascaux-típusú akrillal festett, játékos szín-forma összeállítású famultiplikáit, amelyeket különleges, a magyar folklórral rokon díszítőművészeti koncepció alapján fogalmazott meg. Zussau a művész fiával, Yvarallal is együttműködött, így nem véletlen, hogy a múzeumnak ajándékozott 26 szitanyomat közül 19 Yvaral munkája. Ezek között például a Mozart portréja és a Mona Lisa alapján készült geometrikus absztraktjai is láthatók. Mivel Zussau 2020-ban elhunyt, a megnyitón lánya, Valerie képviselte az adományozót.
A vernisszázson személyesen volt jelen az időszaki kiállítás tárgyainak másik adományozója, Bruno Fabre, aki 1973-ban született. Személyesen ugyan nem ismerte Vasarelyt, de annyira lenyűgözte a művészete, hogy feladta közgazdász hivatását, és az életműve tanulmányozásának szenteli az idejét.
Mára az egyik legszámottevőbb Vasarely-magángyűjtemény birtokosa, a művész minden korszakából vannak műtárgyai. Ezek közül most harminc értékes, a legkülönbözőbb technikákkal készült tárgyat ajándékozott az óbudai Vasarely Múzeumnak. Szerinte a maguk korában és utólag is érvényesek Vasarely művei, erre utal a tárlat címe: A tárgyak más(od)ik élete. Új szerzemények.
Az időszakin kívül az állandó kiállítást is érdemes megnézni, mert alapos betekintést nyújt Victor Vasarely művészi útjába a grafikai munkáktól kezdve a geometrikus absztraktokon át a kinetikus művészetig. A tárlaton a korábbinál nagyobb hangsúlyt kapnak a közönség számára kevéssé ismert, szürrealista ihletésű, valamint az 1945 és 1960 közötti időszakában készült, fekete-fehér, kinetikus művei.
A megnyitón köszöntőt mondott a Francia Köztársaság nagykövete, Pascale Andréani, valamint felvételről Egri János korábbi televíziós műsorvezető, újságíró, aki 1967-ben, amikor egy ösztöndíjnak köszönhetően Franciaországban tanult, megismerkedett Vasarelyvel. Az op-art mestere később értékes, limitált kiadású albummal is meglepte. Szerinte Vasarely – bár élete nagy részét Franciaországban töltötte – magyarnak tekintette magát, ezért is adott sokszor magyar címet a műveinek. A mostani, nagylelkű ajándékoknak köszönhetően újabb alkotásai kerülhettek haza, és tovább gyarapítják a negyven éve, 1982-ben létrehozott gyűjteményt.
Az időszakos kiállítás 2022. május 31-ig tekinthető meg a budapesti Vasarely Múzeumban, amely péntektől vasárnapig, tíztől hatig várja a látogatókat.
Fotók: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu
