Az eltűnt némafilmek közül újabb négy némileg szerencsésebb helyzetben van. Ezek esetében nem csak jelenetfotók maradtak fenn, hanem több tucat rövid, párkockás filmszalag-részlet is megmaradt Gyalui Jenő, a stúdió dramaturgja hagyatékában. Ezek közül A kancsuka hazájában és A métely című filmeket rekonstruálták.
1918 a kolozsvári filmstúdió legtermékenyebb éve volt. A háborús megszorítások ellenére több mint 15 film gyártását tervezte Janovics Jenő. Mégis ezekről maradt fenn a legkevesebb információ. Egyrészt, mert a kincses városban már nem számított szenzációnak egy-egy film forgatása. Másrészt a legtöbb filmet 1919-ben mutatták be, az impériumváltás után pedig Janovics kapcsolata a magyarországi mozikkal megszakadt. Így a filmek alig néhány kópián kerültek forgalomba Erdélyben.
Felvilágosító propagandafilm
A métely bemutatója a korabeli sajtóhír alapján 1918 november 14-én volt. Kolozsváron a Színkör Mozgóban és az Egyetem mozgóban vetítették, más városban történő vetítésről nincsenek adatok. A film nem eredeti forgatókönyv alapján készült, hanem Eugen Breiux drámáját alkalmazta filmre Gyalui Jenő. A kolozsvári filmstúdió számos alkalommal filmesített meg olyan népszerű színdarabokat, amelyek a társulat műsorán szerepeltek, sőt, az elkészült filmek legnagyobb hányada színpadi darabok adaptációja. Ezt a drámát azonban mindössze két alkalommal adták elő 1917-ben. Mivel a mű lényegében a vérbaj veszélyeit dramatizálja, a film valószínűleg jelentékeny kormánytámogatással készült, és a háború során a szifilisz megakadályozására irányuló felvilágosító propaganda része lett.
A métely rekonstrukciója több szempontból is kihívást jelentett: egyrészt A kancsuka hazájábannal ellentétben nem állt rendelkezésre a film forgatókönyve, csak a francia dráma, amely a film alapját képezte. A film egyik fontos szereplője, a Berky Lili által alakított színésznő nem jelenik meg a színdarabban, ugyanakkor megismerhetjük egy vidéki lány történetét, aki miután elkapja a betegséget, bosszút akar állni a férfiakon.
A filmben neves színészgárda játszik, Berky Lili mellett a hollywoodi karriert is befutó Várkonyi Mihály alakítja az egyik főszerepet. A film rendezője Fekete Mihály volt, a kolozsvári társulat színésze és rendezője, aki már 1913-ban bekapcsolódott a Janovics Jenő által elindított filmgyártásba. A métely technikai kivitelezés szempontjából is érdekes, mivel több jelenetben trükkfelvételeket alkalmaznak a filmben.
Román levéltárból került elő
A kancsuka hazájában forgatására 1918 júniusában került sor, a filmet 1919 februárjában mutatták be. Az orosz kormányzóságban játszódó kortárs dráma főszereplői Izsáky Margit és Kozma Hugó voltak. A műtermi felvételek mellett a jelenlegi Babeș-Bolyai Tudományegyetem főépülete előtt, a Sétatéren és a Fellegvár házai előtt is forgattak. A rekonstrukciót megkönnyítette, hogy a Román Nemzeti Levéltárból előkerült a film majdnem teljes forgatókönyve, illetve két forgatási nap diszpozíciós íve is. A Doktorok munkacímmel leforgatott film ezúttal Gyalui Jenő eredeti forgatókönyve alapján készült, a film rendezője ebben az esetben is Fekete Mihály volt. A rekonstruckiót a jelenetfotók mellett több mint 50 filmszalagrészlet segítette.
A teljes cikk a filmtett.ro oldalán olvasható.
Nyitókép: Berky Lili és Bretán Miklós A mételyben
