„Még a költözés után is sok dolgunk lesz az épületben, hiszen nem egy csillogó-villogó, de lélektelen, újszerű házat álmodtunk és valósítottunk meg, hanem egy olyat, amelyet nap, mint nap meg tudunk tölteni érdeklődőkkel, akik a látogatásuk végeztével nemcsak csillogó szemekkel távoznak, hanem lelkük egy darabkáját is itt hagyják zálogul, hogy újból és újból visszatérhessenek az élményért, a tudásért, melyben felismerik saját apáik-nagyapáik üzenetét” – fogalmaz Kelemen László, a Hagyományok Háza alapító főigazgatója, aki a Budai Vigadó október 5-ei sajtóbejárásán nagy örömmel és valóban csillogó szemekkel vezette körbe a látogatókat a magyar népművészet otthonában.
A bejárás előtti percekben Krucsainé Herter Anikó kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár elmondta: ünnepeink, illetve közösségi és nemzeti értékeinket hordozó épületeink formálják lelkünket és tartják egyben közösségeinket, szervezik életünket. Továbbá ezek adják a színeket, a fényeket és az örömöt. Az ilyen kiemelkedő jelentőséggel bíró épületek tehát nem lehetnek olyan otthonban, amely nem méltó azokhoz az értékekhez, amelyeket magukban hordoznak. Ha van a térnek metafizikája, akkor az olyan helyek körül, mint amilyen a Budai Vigadó, sűrűsödik a szellemiség, és a múltból a jelenbe öröklődik át egy eszme, egy érték, egy gondolat, egy életmű. Közös hagyományaink az emlékezet teréből a tényleges fizikai térbe kerülnek – jegyezte meg.
Ahogy Krucsainé Herter Anikó megfogalmazta: a Budai Vigadó épületének felújítása és rekonstrukciója több mint 7,5 milliárd forint támogatással valósulhatott meg. E felújítás és helyreállítás célja pedig az volt, hogy a műemléki szempontok figyelembevételével, az eredeti állapot minél teljesebb visszaállítása mellett korszerű elhelyezést kapjon a Kárpát-medencei néphagyomány ápolására és továbbéltetésére létrehozott Hagyományok Háza, a Magyar Állami Népi Együttes, a Kárpát-medence népi tudását átfogó Lajtha László Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum, a Népművészeti Módszertani Műhely, valamint a Hagyományok Háza Hálózat központja is.
„A Hagyományok Háza a Kárpát-medencei néphagyomány átörökítésének kiemelkedő jelentőségű nemzeti kulturális intézménye. Az intézet munkatársai tavaly, 2017-ben elkezdték a határon túli hálózatok megszervezését és a megyei feladatellátás kiterjesztését. A hálózat jelenleg Magyarország több megyéjében, valamint Kárpátalja, Erdély, Vajdaság és a Felvidék területén működik. A hálózat szereplői továbbképzéseket, tanfolyamokat és programokat is szerveznek. Ebből is látható, milyen jelentős és sokrétű tevékenység zajlik ebben az épületben” – hívta fel a figyelmet Krucsainé Herter Anikó, hozzátéve: „veszteség lenne minden nap, ha ezek az intézmények abba kényszerülnének hagyni munkájukat, és nemcsak a hagyományok őrzése tekintetében, hanem a felnövekvő generációknak örökül hagyott tradíciók tekintetében is”.
A régi épületben az intézmények munkavégzéséhez szükséges feltételek nem voltak már biztosítottak, ezért elengedhetetlen volt, hogy a műemlékvédelmi szempontok, illetve a jelenkori igények figyelembevételével az épület megújuljon. A Hagyományok Háza székhelyéül szolgáló Budai Vigadó állapota a több évtizedes intenzív használatban leromlott, gépészetileg is felújításra szorult. Az épületben emellett olyan nagyméretű, kihasználatlan terek is voltak, mint például a szigetelés nélküli pinceszint vagy a beépítetlen tetőtér – sorolta Krucsainé Herter Anikó. „A Hagyományok Háza céljainak eléréséhez és egy korszerű, az eredeti épületet tiszteletben tartó alkotás létrejöttéhez több beavatkozásra volt szükség” – emelte ki, rámutatva: az elmúlt időszakban végzett munkálatoknak köszönhetően most „egy gyönyörűen felújított műemléképületben állhatunk, amelyben hihetetlenül gazdag népművészetünk és népi kultúránk méltó és szép otthonra talált”.
Az 1898 és 1990 között épült Budai Vigadó egy konzervatív, neoreneszánsz palota, amelyet szecessziós díszítések tesznek különlegessé – mondta el Nagy Csaba Ybl-díjas építész, a rekonstrukció vezetője. Mielőtt útra keltünk az épületben, Nagy Csaba elárulta: a Budai Vigadó épülete eredeti állapotában erősen hangsúlyozta a 19. századi polgári miliőt, amelyben született, ők azonban a rekonstrukció során nem kívánták ezt megtartani, tehát például a díszteremben nem állították vissza a falakat egykor díszítő aranyozást. Helyette a népművészettel szoros kapcsolatba állítható motívumokat és díszítéseket emelték ki.
A díszterembe érve aztán Nagy Csaba elmondta: a teret az eredetivel megegyező korai szecessziós csillárok világítják meg, a terem pedig nemcsak úgymond színházteremként, hanem bálteremként is ellátja funkcióját, mivel összecsukható nézőteret építettek be. „A színpadot is alacsonyabbra tettük, emellett hátsó színpadot is építettünk, amely lehetővé teszi a díszletek elhelyezését, alkalmazását” – jegyezte meg Nagy Csaba, majd a belső udvarra érve arról beszélt: ezt a részt új üvegszerkezettel fedték be, így alkalmas kisebb koncertek, táncházak befogadására is. „Hogy az akusztika is megfelelő legyen, a többemeletnyi magas térben speciális hangelnyelő burkolatokat használtunk” – tette hozzá.
Az építész ezután az emeleti szintekre kalauzolta az érdeklődőket, bemutatva a könyvtárat és a médiatárat, Kelemen László alapító főigazgató pedig a tetőtérbe érve elárult egy sokak számára új információt: a Budai Vigadó tetőterében eredetileg a budapesti főpolgármester szolgálati lakása kapott helyett, a várostól az építkezéshez adott támogatás fejében. Hozzátette: a felújítás eredményeként most a tetőtérben alakították ki a Magyar Állami Népi Együttest kiszolgáló próbatermeket, öltözőket és rekreációs tereket.
Kelemen László a lépcsőkön sétálva azt is elárulta: több mint 1800 tonna sittet hordtak ki az épületből az utólagos szintbeépítések miatt, amelyeket elbontva visszaállították a földszinti, most kiállítótérként hasznosított termek nyolcméteres belmagasságát. Helyreállították az előcsarnokot és a díszlépcsőházat, amelynek felülvilágító részét korábban egyszerűen bevakolták. Most tágas, világos terek fogadják az érdeklődőket – emelte ki Kelemen László, majd azt is elmondta, hogy a felújításnak köszönhetően nemcsak szép, de hasznos terek jöttek létre: a pinceszinten például raktárhelyiséget alakítottak ki. A belső udvarra visszaérve Kelemen László rámutatott: az épület egyik legszimbolikusabb helyszínén állunk, ahol október 4-én elültették az élő Kárpát-medencei népművészetet jelképező hagyományok fáját.
„A Kárpát-medence tizenkét tájegységéből érkeztek hozzánk az ünnepségre. Mindenki hozott magával egy marék földet, amelyet elhelyeztek ennél a fánál a magyar kulturális egység jegyében. Nagyon kevés olyan dolog van, amely úgy fejezi ki az egységet, hogy közben a helyi sajátosságokat is figyelembe veszi – a népművészet ilyen. Ez a ház pedig egy olyan, népművészetet hordozó intézmény, amelynek a maltere, az összetartó ereje magyar” – fogalmazott Kelemen László, majd így zárta: „remélem, hogy azt a hagyományt hagyom majd a következő főigazgatóra, hogy ötévente, amikor ellátogatnak ide az emberek, mindenki beolt ebbe a fába egy másik fajtát. Mert akkor az egység és a sokszínűség szimbolikusan ebben a házban is megjelenik, nemcsak magában az élő népművészetben”.
A Hagyományok Háza a Budai Vigadó felújított tereiben október 7-éig táncelőadásokkal, gyermekprogramokkal és kiállításokkal is várja a nagyközönséget.
Fotók: Kultúra.hu/ Csákvári Zsigmond
