Újraélés és újrahasznosítás – a Néprajzi Múzeum designkiállításain jártunk

Az előtérben az elmúlt húsz év hívószavai olvashatók: kreatív energiák, metszéspontok, home sweet home, átvitt értelemben, start. Mindaz, amit a design az elmúlt húsz évben jelentett. A hazai tervezők bebizonyították, hogy a design minden területen számít, legyen az hulladékból készült bútorzat vagy a népi motívumok újragondolása.

A nosztalgikus hangulat végig garantált. Három kiállításra oszlik a tér, legelső a Budapest Design Week kamarakiállítása, amely a fesztivál két évtizedes történetét mutatja be egy-egy tárgyon keresztül. Ebben az időszakban bőven akadtak olyan eszközök és fejlesztések, amelyek beépültek a mindennapokba, igazolva, hogy a Budapest Design Week ösztönzője volt a kreatívipar fejlődésének.

Izgalmas időutazás vár ránk ezen a kamarakiállításon. Szembetűnik rögtön egy Tisza cipő 2004-ből, amely újraélesztette a márkát, és elindított egy divathullámot. Tisza cipőt hordani azóta is egy közösséghez, szubkultúrához tartozást jelent. Az ékszerek és ruhaneműk között akadnak más designtárgyak is. 2008-ban egy hármas modalitású orvosi képalkotó berendezés nyert, amelynél az alapvető egészségügyi funkciók ellátása mellett fontos volt, hogy az orvosi eszköz hangulata csökkentse a szorongás érzését a páciensekben. 2019-ből egy kutyahámot láthatunk, amely egy 1997 óta működő családi vállalkozás fejlesztése. Ezzel a fejlesztéssel a Julius-K9 kutyahámok Európa-szerte ismertté váltak.

Az időutazás néha mókás, mint a Pixel Barokk asztal 2011-ből, néha elgondolkodtató, mint az az autistáknak tervezett ruhakollekció, amely segít, hogy ne stimulálódjanak túl a viselői. Néha pedig húsbavágó, mint a Simple arcpajzs 2020-ból. A pandémia alatt mi más lehetett volna a design fókuszában?

A design, a pontosan tervezett formák mindenütt velünk vannak, így jelenhet meg a Westeinde betűkészlet is, amelyet Katyi Ádám tervezett 2014-ben. Ez a betűkészlet azóta is az egyik legismertebb a köztéri információs rendszerekben, így, ha nem is tudatosítottuk, végig jelen volt az életünkben.

A múltban barangolás után a jövőé a főszerep, hiszen a kiállításon találkozhatunk az idén elismert innovatív megoldásokkal, amelyek bizonyára meghatározzák majd a környezetünket. A Magyar Formatervezési Díjat több kategóriában – terv, termék, vizuális kommunikáció és diák – lehetett elnyerni. Nemcsak a győztes alkotások mutatkoznak be itt, hanem azok a pályázati anyagok is, amelyeket kiemelkedőnek találtak, de nem feltétlenül felelt meg az értékelés szempontjainak. A bírálóbizottság követelményei a formai minőség, a felhasználóközpontú kialakítás, a piaci versenyképesség, illetve a fenntarthatóság voltak. Itt is változatos tárgyak kaptak elismerést, mint például a HUPLE nevű orvostechnikai mozgásterápiás eszköz, egy dizájner locsolókanna, otthoni edzőpad, amely egy komplett edzőtermet tartalmaz egészen kis helyen, valamint egy szemvizsgáló készülék. A kiállított tárgyak ráébresztenek arra, milyen tudatossággal tervezett objektumok vesznek minket körül, hogy a formán keresztül a leghatékonyabban érvényesüljön a funkció is.

Erre jó példa a Repeta kollekció, amely a Magyar Formatervezési Díj egyik nyertese termék kategóriában. A Sarakele stúdió tagjai, Kele Sára és Cserba Anna hulladékból – amely lehet építési törmelék vagy dióhéj – egy szabadon formázható anyagot hoztak létre. Ebből második lépésként falburkolat, szaniter és bútorzat is készíthető, garantálva az állandó körforgást. Vélhetően a következő években ez az anyag is felbukkan majd a környezetünkben, éttermekben, hotelekben.

Diák kategóriában több hagyományt is megújított Papp Zsófia munkája, aki a Virágnyelven kollekcióban a magyar népművészetet mint transzgenerációs örökséget jelenítette meg a ruháin. Itt is megjelent a környezetvédelmi szempont, a kivitelezés során nem keletkezett szabászati hulladék. Az eredmény egy modern, mégis hagyományokra építő ruhakollekció, ami igazodik a letisztult, skandináv országok divatjához, mégis kivehetőek rajta a kalocsai viselet jellegzetes virágmintái.

A harmadik kiállítás a Design Management Díj idei kitüntetettjeit jeleníti meg. A 2009-ben alapított díjjal a gazdasági élet és a nagyközönség számára kívánják bemutatni azokat a kezdeményezéseket, amelyekben kiemelten fontos a design. Itt is rádöbbenhetünk arra, hogy 2009-ben még milyen távoli volt, hogy egy cégnek saját logója, betűkészlete legyen, hogy brandek mentén gondolkozzunk. Ma már azonban a piacon maradáshoz és láthatósághoz a design elengedhetetlen tényezővé vált. Az egyik kitüntetett a Vitéz Kürtős, amely egy egyszerű csemegét – a kürtőskalácsot – emelt ki azáltal, hogy a minőség mellett csomagolásával is kitűnik a tömegből. Ezeket a jó gyakorlatokat kívánja támogatni az elismerés.

A kiállítások összefoglalják számunkra, mit is gondoltunk itthon az elmúlt húsz évben a designról: honnan indultunk, milyen hagyományokból építkezünk, és hogyan alakul környezetünk vizuálisan a jövőben. A három kiállítás tárgyaiból és innovációiból már egy egész világot fel lehet építeni, rajtuk nem múlik.

A három kiállítás október 15-ig megtekinthető a Néprajzi Múzeumban.

Fotók: Hegedüs Róbert / MTI