A kiállítás a Ferenczy Múzeumi Centrum 160 festményt és több mint 1000 grafikát számláló Czóbel-gyűjteményére épül, de mások mellett a budapesti Magyar Nemzeti Galéria, a kecskeméti Katona József Múzeum és a párizsi Julian Akadémia is kölcsönzött művet a kiállításra. A február 4-én megrendezett kiállításmegnyitón Gulyás Gábor, a múzeum igazgatója hangsúlyozta, hogy Szentendre képzőművészeti gyűjteményének kiemelkedően fontos részét képezik az ott őrzött Czóbel-művek.
"Nagyon sok támogatást kapott az elmúlt évtizedekben a Ferenczy Múzeumi Centrum. Az, hogy újranyitottuk a múzeumot, reméljük, valaminek a kezdete, nem pedig a vége" - hangsúlyozta Gulyás Gábor.
L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára beszámolt arról, hogy Czóbel Béla egész életében őszintén, mély meggyőződéssel és szeretettel vallotta magát magyarnak, magyar művésznek, annak ellenére, hogy élete nagyobb részét a szülőföldjétől távol töltötte. Az államtitkár továbbá felhívta a figyelmet a kiállítás szerepének fontosságára Szentendre életében.
"Egy ilyen fantasztikus kultúrvárosban, ilyen gyönyörű építészeti környezetben, ahová ennyi turista érkezik, nem szabad megengedi, hogy egy ekkora életművet bemutató múzeumegységbe kevesebb, mint tízezren látogassanak el. A mai kiállítás az első fontos lépése és bizonyítéka a változásnak" - mondta L. Simon László.
A város polgármestere, Verseghi-Nagy Miklós elmondta: bízik abban, hogy az újítások egész Szentendre kulturális életére hatással lesznek, ezzel a lépéssel reményeik szerint új korszak kezdődik a város életében, és visszakerül a nemzetközi művészeti élet térképére.
A kiállítás kurátorát, Barki Gergelyt a tárlat kialakulásának részleteiről kérdeztük, valamint arról, hogy Szentendre életében milyen helyet foglal el Czóbel Béla munkássága.
"Alapvetően kronológikus kiállítás ez, a teljes életművön haladhat végig a látogató a termekben. Ez a koncepció annyiban tér el a többitől, hogy sokkal markánsabban jelennek meg az egyes életszakaszok helyszínei. Az volt a terv, hogy ne csak a múzeum törzsanyagára korlátozódjon az állandó kiállítás, hanem időről időre kérjünk kölcsön műveket magán- és közgyűjteményektől. Éppen ezért ez változó állandó kiállítás lesz" - nyilatkozta Barki Gergely.
A kiállítás kurátora azt is elmondta, hogy reményei szerint jó példa lesz arra, hogy a Czóbel Múzeumon kívül is számos gyűjteményt és múzeumot érdemes felújítani, ezzel emelve Szentendre vonzerejét.
A Czóbel művészetét feldolgozó riport- és dokumentumfilmek mellett interaktív információs pult is segíti az életmű teljesebb megismerését. Az állandó kiállítás egy része időről időre megújul: a bekerülő minitárlatokban az eddigiektől eltérően nagyobb hangsúlyt kapnak Czóbel grafikái, amelyeknek tudományos feldolgozására a Ferenczy Múzeumi Centrum még ebben az évben önálló programot indít.
Czóbel Béla
Czóbel Béla (1883?1976) a modern magyar képzőművészet meghatározó, nemzetközi rangú egyénisége, aki szinte pályakezdésétől kezdve, kortársai által is elismert módon alakította a magyar festészet fejlődését és hagyta ott névjegyét az európai modernizmus több centrumában is. Már huszonhárom éves korában kiállított Párizsban, a Függetlenek Szalonjában, alapító tagja volt a magyarországi Nyolcak csoportjának, de később részt vett a berlini Brücke csoport munkájában is. Jelentős egyéni tárlatokat rendeztek a műveiből Párizsban, Berlinben és New Yorkban. 1940-ben Szentendrén telepedett le. A legnagyobb hazai közgyűjtemények mellett a világ több nagy múzeumában megtalálhatóak a művei.
Czóbel volt az első festőművész, akinek már életében múzeumot szenteltek Magyarországon. A szentendrei Templomdombon álló épület 1975-ös megnyitás óta eltelt több mint negyven évben sokan - köztük lánya, Lisa Czóbel is - hozzájárultak a gyűjtemény gyarapodásához, ám az állandó kiállítás évtizedek óta szinte alig változott. A múzeum épülete és a tárlat most teljes egészében megújult.
Varga Adrienn
Fotó: Csákvári Zsigmond
