Úton 1909 címmel jelentetett meg kötetet a Kassák Múzeum

Irodalom

Kassák Lajos munkásságának egyik meghatározó, korai eseményét állítja középpontba és elemzi új szempontok, források bevonásával a Kassák Múzeum Úton 1909: Kassák, Szittya, hosszú versek, rövid forradalmak című új kiadványa.

A kötet többéves munka eredményeként magyar és angol nyelvű kiadásban jelent meg online, nyílt hozzáférésű formátumban, Sasvári Edit és Szeredi Merse Pál szerkesztésében. A tanulmányokat Gucsa Magdolna, Nemes Z. Márió, Seregi Tamás és Szeredi Merse Pál írta.

Kassák 1909 tavaszán, a modernista magyar irodalom és főként Ady Endre hatására Párizsba indult, hogy megismerje a modern kultúra katalizátoraként számon tartott európai nagyvárost. Az utat több mint fél év alatt, gyalogosan tette meg. Az úton szerzett élményei, ismeretei, kapcsolatai később óriási hatással voltak pályájának alakulására. Ezt az 1920-as években két, egymástól stílusában eltérő irodalmi alkotásban örökítette meg: A ló meghal a madarak kirepülnek című hosszúversében és az Egy ember élete című önéletrajzi regényének Csavargások című fejezetében.  

A kötetben Kassák életművének e két, talán legtöbbet idézett, a hazai és a külföldi olvasók körében is a legjobban ismert szövegét állítják középpontba, a műveket teljes terjedelmükben közlik magyarul és angolul. Az Egy ember élete című regény vonatkozó fejezete először olvasható angol nyelven.

Kassák két alapművét és keletkezésük kontextusait új szempontok szerint, elemző tanulmányokkal és további forrásokkal együtt teszik közzé.

A kötetben a teljesség igényével közlik Kassák korai verseit, a múzeum gyűjteményében őrzött levelezését ebből a korszakból, valamint visszaemlékezéseket, fotográfiákat, értelmező jegyzeteket.  

Ahogyan Kassák irodalmi alkotásainak, életművének, úgy a jelen kötetnek is az 1909-es nyugat-európai csavargás képezi a szimbolikus középpontját. Kassák ezt az utat mindkét művében egyértelműen saját fejlődése, költővé, „Kassák Lajossá válásának” történeteként interpretálta. Az igazi változást azonban Kassákban nem a Párizs-élmény, hanem egy teljesen más aspektus, a csavargás, az út és az úton megismert bohém, társadalmon kívüli emberek indították meg.

Kassák számára tehát a költővé válás élményét egy merőben eltérő, atipikus szituáció szolgáltatta.

Ezt az útélményt idézi meg a kötet címe a beatkorszak Jack Kerouac által írt, generációk életérzését meghatározó regényének címét parafrazeálva. Az új kötet ide kattintva érhető el.

Nyitókép: Kassák Lajos Kossuth-díjas költő, író, esszéista, festő 1967-ben. Fotó: MTI/Molnár Edit