Vakok világa

Több mint száz esztendeje létezik szövetségük a vakoknak, s hatvan éve hangoskönyvtáruk is van. Az évforduló apropóján kerestem meg dr. Nagyné Berke Mónikát, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) szolgáltatásvezetőjét, aki egy különleges világban lett kalauzom.

A hangoskönyvtár nem az jelenti, hogy szemben a hagyományos könyvtárak pisszenésmentes csöndjével, itt aztán lehet hangoskodni, hanem azt, hogy hangoskönyveket tárolnak a polcokon, fiókokban. Óriási állomány áll az olvasók, pontosabban a hallgatók rendelkezésére, a MVGYOSZ bemutatkozója szerint „Douglas Adams műveitől Öveges professzor fizikakönyvéig, a Harry Pottertől Asimovig” minden megtalálható a polcokon. Illetve talán helyesebb volna úgy mondani, a hangfájlok között, mivel a könyvtár anyagát rohamléptekkel digitalizálja a szövetség. Egyre több kötet hozzáférhető online úton, az újabb könyvek pedig már eleve a digitális adattárba kerülnek.

A könyvtár bővítésében önkéntesek tucatjai vesznek részt. A szövetség 2017-ben a Facebookon tette közzé felhívását, hogy hangoskönyvek elkészítéséhez keresnek önkéntes felolvasókat. A siker a kezdeményezőket is meglepte. Eredetileg úgy tervezték, hogy az idei, centenáriumi év alkalmából száz új hangoskönyvvel bővítik a könyvtárat az önkéntesek segítségével. Ám már 2018 szeptemberében 150 új hangoskönyvet tudtak átadni az olvasóknak, három év alatt pedig 2500 könyvet olvastak föl a segítők. A vakok és gyengénlátók szövetsége 15 technikust foglalkoztat, hogy a szövegek valóban hallgathatók legyenek.

Lelkesedésemet látva azt is elmondta a
szolgáltatásvezető asszony, hogy nem könnyű bekerülni a felolvasók közé.
Komolyan tesztelik a jelentkezőket, és csak azok maradhatnak, akik valóban
szépen, érthetően tudják visszaadni a szövegeket. Általában a könyvtár
javasolja, ki mit olvasson föl, de az önkéntesek is hozhatnak javaslatokat.

Mivel honorálni nem tudják a munkát, a szövetség díjat alapított az önkéntes felolvasók elismerésére. A Hangomat Adom-díjat minden évben a fehér bot napján vehetik át azok a felolvasók, akik ötszáz órát meghaladó hangfelvétellel gazdagították a hangoskönyvtár állományát.

Az önkénteseknek köszönhetően az online elérhető hangoskönyvek száma mára meghaladja a 4800-at.

Az elmúlt három év alatt több mint ötszáz önkéntes adta a hangját a könyvek felolvasásához. A könyvtár 2018-tól az egyik legnépszerűbb felolvasó, Bodor Tibor színművész nevét viseli.

És hogy miért annyira fontosak a hangoskönyvek a vakok számára, az kiderül, ha belépünk a szövetség valódi könyvtárába. Ott körülbelül 1300, Braille-írással nyomtatott könyv található, ám sok helyet foglalnak. Nem nagy túlzás azt mondani, hogy a vakok kénytelenek talicskával járni a könyvtárba, hiszen egy-egy könyvet hat, nyolc, sőt olykor csak tíz-tizenkét kötetben lehet kiadni. A méreten nem lehet sokat spórolni, mert az olvashatóság miatt a Braille-írásjelek nem lehetnek túlságosan kicsik. Szóval csak óriási papírmennyiségen fér el egy-egy könyv, így a könyvtárlátogatás, sőt tulajdonképpen a Braille-könyvek olvasása is egy fitneszprogrammal ér fel.

– Egy Braille-írással nyomtatott felület nagyjából két és félszerese a hagyományos szövegnek. Dumas híres regénye, a Monte Cristo grófja nálunk 59 kötetből áll. Ehhez hasonlóan a könyvtárban olvasható 1300 könyv csak 13-14 000 kötetben fér el – magyarázta Mónika.

Adnak ki folyóiratokat is, sőt
tankönyveket is adaptálnak Braille-írásra, de a könyvtár – mint legtöbb
korszerű társa – nemcsak olvasnivalót kínál, hanem különféle szolgáltatásokkal
is a látogatók rendelkezésére áll. A vakok könyvtárában a legérdekesebb
szolgáltatás a Braille-nyomtató használatának lehetősége, amely mindenféle
szöveget: könyvet, füzetet, egyéb dokumentumokat papírra varázsol. Olyan, mint
egy hatvanas évekből itt felejtett lyukszalagnyomtató: iszonyú kattogás és
berregés kíséretében ezernyi apró tűvel kalapálja a jeleket a papírra.

Az európai viszonylatban is kiemelkedő innovációnak számító távszemszolgáltatás is óriási segítséget jelent a vakok számára.

A modern világ és a zsebekben hordott okostelefon lehetővé teszi, hogy az egyszerűnek tűnő, de a gyengénlátók számára segítség nélkül megoldhatatlan kérdésekre választ kapjanak az érintettek. A dolog végtelenül egyszerű. Csak föl kell hívni egy számot, és a telefon kameráján keresztül megmutatni a segítőnek a kérdéses objektumot. Így megtudhatjuk, mikor jár le a konzerv szavatossága, melyik a bab- és melyik a kukoricakonzerv vagy hogy ki egy levél feladója. Kicsiny ötlet, de hatalmas segítség.

Hasonlóan sokat számít a vakok számára üzemeltetett segédeszközbolt, ahol nemcsak fehér botot és hasonlókat lehet kapni, hanem minden háztartási eszközt is, ami ezért vagy azért megkönnyíti a vakok életét. Fontos területe a munkának a vakvezetőkutya-kiképzés, amiről hosszan és gyengéd érzelmekkel mesélt a szolgálatvezető, de hát a csodálatos és remekül kiképzett kutyusokról nehéz is szeretet nélkül beszélni.

A sokféle szolgáltatás és a szövetség által vállalt érdekképviselet hozzájárul a vak és gyengénlátó emberek kulturális és társadalmi esélyegyenlőségének javításához – írja a szövetség valamelyik kiadványa. A száraz és unásig ismételt szöveget azonban kísérőm, Berke Mónika elgondolkodtató mondatokkal egészítette ki.

„A szövetség szolgáltatásai nagyban segítik, hogy a kiszolgáltatottságunk csökkenjen. Önálló életet mi nem tudunk élni, de szerintem senki sem. Olyan nincs, hogy valaki ne szoruljon segítségre, támogatásra, közösségre, emberi szóra. Önálló élet nem létezik, csak önállóbb élet.”

Fotók: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu