Az időpont 1986. augusztus 10-e, az esemény pedig az első magyarországi Forma–1-es futam a Hungaroringen. Vasarely leintő zászlaját azon a legendás napon először a Magyar Nagydíjat megnyerő brazil Nelson Piquének lengették.
Legközelebb az első Forma–1-es Magyar Nagydíj 30. és Victor Vasarely születésének 110. évfordulóján, 2016-ban került a figyelem középpontjába a híres zászló, amiről némi nyomozás után kiderült: a Magyar Autóklub korábbi főtitkára, az addigra elhunyt Balogh Tibor családi gyűjteményében pihen. Ez azonban nem akadályozhatta meg, hogy a 31. Magyar Nagydíjat is az első mogyoródi futamra tervezett jellegzetes lobogóval intsék le.
A kiterjedt magyarországi szakmai és baráti kapcsolatokkal rendelkező Pierre Vasarely, Victor unokája, az Aix-en-Provance-i Vasarely Alapítvány elnöke sietett a szervezők segítségére, átadva nekik az eredeti szitanyomatot. A Hungaroring vezetősége így elkészíttethette a zászlót, amelyet aztán a 2016-os Formula–1-es mezőny összes tagja aláírt. A felbecsülhetetlen eszmei értékű tárgy később, karácsony előtt a közmédia Jónak lenni jó kampányán keresztül a rászoruló gyerekeket segítette. A 2016-os Magyar Nagydíj egyébként a Vasarely-minta jegyében telt: a Hungaroringen dolgozók egyenpólóját is a zászló mintája díszítette.
Az, hogy a világhírű művész zászlót tervezett a Grand Prix-nek, nem meglepő, hiszen a mester a ’30-as években döntően tervezőgrafikával foglalkozott. Készített reklámokat gyógyszeres dobozokra, dolgozott az Air France légitársaságnak, utazási irodáknak, készített könyvborítókat és plakátokat, később David Bowie első hivatalos albuma, az 1969-es Space Oddity borítóját is ő álmodta meg.
Yvaral gyémántja
Az ikonikus zászlóterv azonban korántsem az egyetlen mű a világhírű képzőművész és az autók kapcsolatában. S bár még a Grand Prix szerelmeseinél is többen lehetnek azok, akik minden nehézség nélkül fel tudják idézni magukban a Renault rombusz alakú emblémáját, közülük bizonyára alig akad olyan, akinek erről a Vasarely név ugrik be. Pedig kellene.
A cikk a Magyar Kultúra magazin 2023/7. számában jelent meg. Fizessen elő a lapra, hogy havonta, első kézből olvashassa!
1971-ben bízta meg a Renault a világhírű művészt, hogy tervezze meg a népszerű márka logóját. Victornak azonban ekkor rengeteg munkája volt, s bár elkészített körülbelül tíz tervet, egyikkel sem volt elégedett. Ekkor kérte meg fiát, az ugyancsak reklámgrafikával is foglalkozó, emellett apja nyomdokain haladva az op-artban, majd pop-artban kiteljesedő Yvaralt, hogy dolgozzanak együtt a megbízáson. (Yvaral a Vasarely név egy anagrammája, e és s betű nélkül.) A megrendelőnek leadott tíz munkát nagyjából fele-fele arányban készítette apa és fia; a ma ismert, Vasarely-emblémaként emlegetett jel végül Yvaral egyik alkotása lett. A Möbiusz-szalagként önmagukba forduló sávok rombusza sokakat női nemi szervre emlékeztet, ám az unoka, Pierre Vasarely szerint ez a torzított négyzet sokkal inkább nagyapja geometrikus világából vezethető le.
A gyémántot felidéző rombusz ebben a formában a végtelenséget sugallja, s ugyan változtatásokkal, de máig meghatározza a Renault-arculatot. 1992-ben cserélték le a krómos, 3D-s divatnak megfelelő változatra, ám 2021-ben ismét visszatértek az 1972-es eredeti logóhoz,é s azt értelmezték újra.
Művészet és ipar barátsága
Victor Vasarely és a Renault együttműködése messze túlmutat a céget több mint ötven éve meghatározó logó megalkotásán. Az autógyár 1967-ben saját művészeti kollekció létrehozásáról döntött. Az Európában egyedülálló gyűjtemény sajátos koncepció mentén jött létre: elsősorban nem meglévő művek vásárlásával, hanem az ipari világ és a felmerülő társadalmi kérdések iránt érdeklődő művészekkel együttműködve. A cég a közös munka során műszaki erőforrásokkal, ipari berendezésekkel, a gyárban használt anyagokkal, technológiáival, helyiségekkel segítette az alkotások megszületését. Az autómárka gyűjteménye a művészet és ipar közötti szoros kapcsolatra épül, a mozgás, dinamizmus mellett a francia kötődés jellemzi. A festmények, szobrok, rajzok, fotók alkotói között olyan művészek szerepelnek, mint Pierre Alechensky, Arman, Jean Dubuffet, Joan Miro, Soto, Jean Tinguely, Takis. Közülük is az egyik legmeghatározóbb Victor Vasarely, akinek optikai illúzióval mozgásba lendített képei nagyszerűen illettek a Renault esztétikájához. A pécsi születésű művész több mint negyven alkotása köszönhető a Renault-val való együttműködésnek.
A termékeny kapcsolatot bemutató legújabb kiállítás nyáron nyílt meg Nizzában.
A teljes cikk a Magyar Kultúra magazin 2023/7. számában olvasható, a magazin további tartalmai itt érhetőek el.
A nyitóképen Pierre Vasarely (Hungaroring, 2006) Fotó: Méhes Károly
