„Ebben a kastélyban nagyon sok volt a szoba, könyvtár, ősök csarnoka, emelet, a toronyban harang, kis szalon, nagy szalon, vendégszobák, kápolna, hatalmas park ősfákkal. Tó, közepén sziget, csónakház, uszoda, télikert. Istállók, póni- és kecskefogat, teniszpálya. Mindig sok vendég. (…) Érezni lehetett, hogy apám testvéreivel itt nagyon boldog életet éltek, mielőtt férjhez mentek vagy megnősültek.”
Így emlékszik Gróf Nádasdy Borbála, a Nádasdy család utolsó tagja, aki még eredeti funkciójában ismerhette meg a soktornyos, sokkéményes, a kor legmodernebb technikájával felszerelt kastélyt, amely nagybátyja és családja, Borbála négy unokatestvére lakhelyéül szolgált.
Nádasdy Lipót 1851-ben vásárolta meg – akkor még – Sárladányt. Kis kúriáját fia, Ferenc építtette át romantikus Tudor-stílusban; az épület ekkor bővült a ma is ismert, az 1500-as évek angol és skót kastélyainak arculatát idéző, meghatározó elemeivel: a kétszintes főszárnnyal és a toronnyal.
Nemcsak legendák szólnak róla, de kortársak visszaemlékezései is tanúsítják, hogy e falakat az újjáépítés minden részletét közösen megtervező Nádasdy házaspár, Ferenc és felesége, Zichy Ilona szenvedélyes szerelme hatotta át. „Egy kis boldog világ volt ez, hol a szeretet ütött tanyát” – írja visszaemlékezésében Vértessyné Makfalvay Gizella.
Az épület legértékesebb termei a magyar történelem és a Nádasdy család híres, sikeres személyiségeit felsorakoztató ősök csarnoka és a Hauszmann Alajos által tervezett, kivételes belsőépítészeti megoldásokat felsorakoztató könyvtár, amelyek a második világháborútól a rendszerváltásig tartó pusztítás-pusztulni hagyás időszakában felbecsülhetetlen károkat szenvedtek el. „Nádasdladány nem kerülte el a sorsát. A németek a bútorokat, az oroszok a könyvtárat vitték. (…) Később TSZ-t csináltak belőle…” – írja a Franciaországból Veszprém megyébe hazatelepült Nádasdy Borbála, aki közéleti szerepvállalásával sokat tesz a család emlékezetének megőrzéséért.
Valóban, a grófi pár korai halála után (Ilona a kolera áldozatává vált, Nádasdy Ferenc hősi halált halt a II. világháborúban) az épületbe német katonaság költözött, a műtárgyak jelentős részét elrabolták. A maradékot fosztogatták és eltüzelték az oroszok. A mindezt valamilyen csoda folytán átvészelt levéltári anyagot és műtárgyakat Nádasdy Ilona és férje, Jankovich Miklós a Magyar Nemzeti Múzeumba szállíttatta. A kastély ezután volt szakszervezeti üdülő, tőzegüzem, varroda és posta is, a korábbi kápolnában boltot, majd rendőrséget rendeztek be, de óvodaként és kényszerszállásként is szolgált. Az épületet csak 1993-ban nyilvánították hivatalosan műemlékké.
A nemzeti kastély- és várprogramnak köszönhetően a nádasdladányi Nádasdy-kastély kétezer négyzetméteres főépülete és 29 hektáros parkja most 1,9 milliárd forintból, az eredeti állapotnak megfelelően újulhat meg. A fenntartótól megtudtuk, hogy a rekonstrukció számos ponton komoly kihívást jelentett. Az eredeti csónakázótó teljesen kiszáradt, a könyvtárterem falát gomba támadta meg, a faburkolatokat és -elemeket sok helyen teljesen újra kellett építeni.
A műemlék turisztikai hasznosításán dolgozó szakemberek arra is figyeltek, hogy a látogatók előtt megnyíló kastély ne csak a történelemről meséljen, hanem előhívja azokat a nem is olyan régi emlékeket is, amelyek a Nádasdy család és rajtuk keresztül az egykori magyar arisztokrácia mindennapjait láttatják. Az interaktív tárlaton megelevenednek a család és az itt élő személyzet tevékenységei, ünnepei, sportjai, örömei és bánatai. Filmek, fotók és a megmaradt nádasdladányi műkincseket bemutató kiállítás varázsol vissza bennünket a letűnt időkbe: betekinthetünk a kastély tervezésének időszakába, a vadászatok világába és a két világháború közötti főúri élet napjaiba.
A turisztikai attrakció szerencsére túllép a hagyományos – és a mára már hagyományosnak tekinthető digitális – múzeumi megoldásokon: a fenntartó Nemzeti Örökségvédelmi és Fejlesztési Nonprofit Zrt. ígérete szerint a látogatók élményszerűen helyezkedhetnek bele a nemesek világába: biliárdozhatnak, kávézás közben családi fotóalbumokat lapozgathatnak, korabeli ruhákat viselhetnek, és akár piknikezhetnek a parkban vagy csónakázhatnak a tavon, mintha csak vendégségbe érkeztek volna a Nádasdyakhoz.
A kastély augusztus 3-án nyitja meg kapuit a nyilvánosság előtt. Alig várjuk, hogy indulhassunk.
