Rodolfo nagy történelmi változások idején élt, de minden helyzetben megtalálta a módját, hogyan szórakoztassa a közönségét: a háború előtti pesti revüben, a munkaszolgálatosok között vagy a lebombázott fővárosban. Hitt abban, amit csinált, és szenvedélyesen szerette a bűvészetet. Az ő életművét dolgozza fel a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Vigyázat, csalok! című vándorkiállítása, amelyen egy 1941-ben róla forgatott, csak nemrég előkerült film is látható.
Könnyed és jól befogadható a Kecskeméti Katona József Múzeum Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhelyének utazó tárlata, amely Rodolfo életét és munkásságát mutatja be. Jól passzol ez a kiállítótér ehhez az anyaghoz: már a belépéskor az egész terem belátható, az összes kiállított tárgy egyszerre tárul a szemünk elé és színes kavalkádot alkot, miközben a terembe épített válaszfalak segítséget nyújtanak az életmű tematizálásában, az egyes korszakok világos elkülönítésében is.
A Vigyázat, csalok! felépítése is egyszerű: hét vitrinben és a bejárat melletti falon enteriőrként berendezve szerepelnek Rodolfo különféle kellékei, könyvei és kártyái, amelyek használatához is kapunk rövid leírásokat. Ezek mellett, a falakon láthatók azok a színlapok, plakátok, amelyek a bűvész fellépéseit hirdették. Világosan látszik, hogy a Rodolfo-életmű mennyire jól dokumentált. Gács Rezső már életében is következetesen megőrizte fellépéseiről a színlapokat, szórólapokat, műsorfüzeteket, rendben tartotta tárgyait, mintha csak tudta volna, hogy ezeken keresztül fogunk emlékezni rá.
A precíz dokumentáción keresztül nemcsak a bűvész élete, hanem a kora is kirajzolódik. Ezek a dokumentumok a mulattatás emblematikus korszakairól mesélnek, a pesti mulatók fénykoráról, a II. világháború alatti szórakozási formákról, a vidéki turnékörutakról. Megtudhatjuk, kikkel lépett fel gyakran, és hogyan változtak a szórakoztatás formái és helyszínei az évtizedek során.
Erről az éráról mesél a kiállításon szereplő fotóanyag is, amelynek egy részét képernyőn, másik felét pedig tablókon láthatjuk. A fényképek nagy részét a Gálvölgyi család adományozta a kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeumnak, ezekből izgalmas montázsok készültek erre a kiállításra.
A tablókon az összeszerkesztett fotókon kívül szerepelnek Rodolfo egyik kötetének, az 1987-es Vigyázat, most nem csalok! idézetei is, ami a bűvész önéletírásaként értelmezendő, és amely a kiállításban tulajdonképpen tematizálja az életművet.
Ennek megfelelően az első tablóról megtudhatjuk, hogy Grósz Rezsőből hogy lett Rodolfo, majd szó esik a Rodolfo-kép tudatos kialakításáról és a pesti mulatók időszakáról. A negyedik tábla a bűvész önálló revüműsoráról mesél, a következő a háborús évekről tudósít, arról, hogy Rodolfo a munkatáborban is a szórakoztatást tekintette legfontosabb feladatának.
Az 50-es években a bűvész a romokban levő város elgyötört polgárainak a csodát szállította. Ekkor alakult meg a Latabár-brigád is, Rodolfo és Latabár Kálmán közös produkciója. A következő tabló a bűvész első külföldi sikereiről tudósít. 1962-től a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalatnál állt alkalmazásban, és jelentős érdemeket szerzett az új Fővárosi Nagycirkusz helyreállításában, amelyről a következő rész is szól. A sor a televíziós sorozatával zárul.
Jó ötlet volt a kurátor részéről, hogy ilyenformán alkalmazta a Vigyázat, most nem csalok! idézeteit, mert ezáltal sokkal személyesebbé vált a kiállítás és közvetlenebbé annak alanya, másrészt ezekből a részletekből világosan kirajzolódik az is, hogy Rodolfo minden helyzetben megtalálta a szórakoztatás adekvát formáját, így bármilyen platformon sikeressé tudott válni.
A tárlat különlegessége a Mágiától a bűvészetig című film, amelyet Kovács Gusztáv 1941-ben forgatott Rodolfóról és trükkjeiről. A film egyetlen fennmaradt kópiáját 1948-ban Ausztráliába vitte magával a rendező, amelyre 2016-ban bukkantak rá a Hangosfilm.hu kutatói. Az anyag hangja nem teljes, valószínűleg ez egy nemzetközi forgalmazásra szánt verzió, amelyre az eredeti, magyar nyelvű bemondószöveg nem került rá.
A szeptember 8-ig a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban látható kiállítás záró részébe Rodolfo egyik fellépőöltönye, valamint nagyobb kellékei kerültek. Emellett itt áll Kelle Botond találmánya, az az optikai trükkasztal, ahol a pontos leírások segítségével akár ki is próbálhatunk néhány trükköt.
