Ahhoz, hogy megszeressünk egy festőt, gyakran elég egy festmény megpillantása. A Várkert Bazár Testőrpalotájában látható kiállítás a horvát festészet egyik legjelentősebb alkotójának munkásságából válogat, kiegészítve három másik festőegyéniség, Milivoj Uzelac, Vilko Gecan és Marijan Trepše képeivel, akik Miroslav Kraljević követőinek tekinthetők.

Az 1885-ben született Kraljević ötvenkét képpel szerepel a tárlaton. Bátran kijelenthető, hogy közte és több magyar festő között fedezhető fel rokonság, ha a pálya alakulása, az őt ért hatások és az izmusok szakmai feltérképezése kerül terítékre.

Miroslav Kraljević Bécsben és Münchenben képezte magát, művészeti képzésben vett részt Oskar Herman, Josip Račić, Vladimir Becić mellett. Festészete a tizenkilencedik század francia művészetének forrásaiból táplálkozott, tevékenysége Monet és az impresszionisták, mindenekelőtt Cézanne munkásságához kapcsolható. Párizsban élve, utcáit bejárva mindenhol otthonosan mozgott: a parkok, színházak, balettelőadások, szalonok, kávéházak és bordélyok világát is megjelenítik festményei, rendhagyó grafikai alkotásai és szobrai. Miroslav Kraljević gazdag, mindössze hároméves intenzív munkájából keletkező életműve, festészeti újításai és pártatlanul figyelő, elfogadó művészi nézőpontja alapjaiban határozta meg az őt követő művésznemzedékek vizuális látásmódját. 1913-ban halt meg tuberkulózis következtében.

A horvát festőóriás képeit változatos témák, ábrázolási módok szerint állították ki. Az idilli, vidéki jelenetet ábrázoló munkáktól kezdve a családi portrékon keresztül megismerhetjük a nyugtalan színhasználat jellemezte, a belső konfliktusok terhelte képeit is. Kraljević zavarba ejtő nőalakjai a külföldön szerzett élményeiről tanúskodnak. Külön figyelmet érdemel a Luxemburg kertben című, a francia impresszionizmusból merítő, a fényeket tökéletesen megragadó, 1912-ben Párizsban készült munkája, valamint 1910-es, lendületes, vibráló színhasználat jellemezte, Bika című alkotása. A tárlaton látható kisplasztikák megelőlegezik a huszadik század lelki és szellemi átalakulását, torzulásait, az ember kitettségének állapotát. Tájképein több a harmónia, a figurális ábrázolásban a megbontott harmóniáig, a megbomlott tudatállapotig jutott el.

Milivoj Uzelac kevés képpel szerepel a tárlaton, ám a kiállított festmények bőven elegendők ahhoz, hogy felkeltsék az érdeklődést a festő munkássága iránt. Alkotásai az egzisztenciailag sérült, kiszolgáltatott emberek világába, az élet hátrányait szenvedők közösségébe visz el, beavatottjaivá teszi meg a nézőt. Sajnálkozás helyett mély elfogadást, megértést vár el tőle. Egy pillanat erejéig Toulouse-Lautrec nőalakjaira, tereire emlékeztetnek Uzelac figurái, helyszínei.

Az eredetileg április 29-ig tervezett tárlat a járvány miatt egyelőre nem látogatható.

Fotók: Csákvári Zsigmond/Kultúra.hu