Fotó: hagyomanyokhaza.hu |
Az európai zenetörténetet egyik nyomvonala a templomokban felhangzó rituális muzsika, a mai komolyzene, az opera és koncertzene őse, a másik pedig a mindennapi emberek életét kísérő népzene. Mindkét műfaj az egyszólamú hallásmódból a többszólamúság felé haladt, és bár a két zenei világ gyökeresen eltér egymástól, a mai ember fejében mégis összemosódik, illetve vetélkedik a kettő. Ezt varázsolja elő az előadás, igazolva: nem az számít, hogy egy zenei rendszer milyen eszközöket használ, hanem az, hogy mennyire jól bánik velük.
A koncert első felében az egyszólamú zenei világ bontakozik ki a kelet-európai (magyar, szerb, bolgár) népzenei hagyományok felhasználásával. Mind a magyar, mind a balkáni tradíció élő formában tartotta fenn a régi európai hallásmódot, a sípok és dobok, a dudák, a tekerőlantok, az énekes körtáncok és a lírai énekek, balladák világát. A második részben a többszólamúság kibontakozásának lehetünk tanúi, melynek zenetörténeti stációit Kelet-Európa különböző régiói (erdélyi magyarok, szerbek, ukránok) szájhagyomány útján őrizték meg napjainkig. Ezek egymás mellé helyezésével mintha időutazásban vennénk részt.
Közreműködik András Orsolya, Básits Branka, Blaskó Mihály, Borbély Mihály, Borbély Miklós, Bubnó Márk, Carmina Danubiana zenekar, Dalinda Énekegyüttes, Istvánfi Balázs, Kacsó Hanga, Kátai Zoltán, Németh András, Martenica Táncegyüttes, Méhkeréki Hagyományőrző Néptáncegyüttes, Okabe Atsuko, Palatkai banda, Pálházi Bence, Sebestyén Márta, Sebő Együttes, Sofia Labropoulou, Soós Réka, Szászcsávási kórus, Szent Efrém Férfikar, Tijana Stanković, Timár Táncegyüttes, Timár Sára és zenekara, Varga Veronika, Vujicsics Zenekar, a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara. Műsorszerkesztő Sebő Ferenc, rendező Mihályi Gábor.
Az est fővédnöke dr. Áder János köztársasági elnök.