A legújabb nemzedék című rendezvényen Nagy Leát, Bék Timurt, Marcsák Gergelyt, Regős Mátyást és Keleti András zenészt Tóth János Gergely színművész kérdezte.
Bék Timur művei 2016 óta jelennek meg folyóiratokban, antológiákban. Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia tagja Szegeden él.
„Elsősorban a széthullással, az entrópiával foglalkozom. Minden tart egy rendezetlen állapot felé, viszont minden egy rendből indul ki, amiből aztán másik rend alakul ki. Az emberi élet is ilyen, mert a magzat az anyaméhben tökéletes harmóniában van, majd amikor megszületik, a méhburok leválik, szembesül a rideg valósággal; eleinte persze nem olyan rideg, mert jobb esetben szerető családi környezetbe születik bele a gyerek. De az őt védő burkok elkezdenek leválni róla, amikor a méhből a gyerekágyba kerül, majd át a járókába, aztán a gyerekszobába. A kör folyamatosan tágul, és harmóniából egyre csak a diszharmónia felé halad az ember” – mondta az esten.
Keleti András énekes, zenész a ColorStar és a Budapest Bár zenekarok, valamint az Eleven Költők Társaságának tagja. Az utóbbival részt vett a KMI 12 szerzőinek alkotásaiból készült videóklipek és versfilmek elkészítésében. A fiatal alkotók átdolgozott műveit az est során levetítették. A karantén idején többnyire az Eleven Költők Társasága projekten dolgoztakAz utóbbival részt vett a KMI 12 szerzőinek alkotásaiból készült videóklipek és versfilmek elkészítésében. A fiatal alkotók átdolgozott műveit az est során levetítették. A karantén idején többnyire az Eleven Költők Társasága projekten dolgoztak.
Marcsák Gergely beregszászi író, költő Mátyás anyja Prágában című versét filmesítették meg. A költemény keletkezéséről a szerző elmondta: egy ungvári televíziónál dolgozott műsorszerkesztőként, ám a munkakör nem felelt meg az elképzeléseinek, ezért egy hónap után felmondott.
„Amikor arra gondoltam, hogy megírom a kérvényt, eszembe jutott Arany János Mátyás anyja című műve, amely úgy kezdődik, hogy Szilágyi / Örzsébet / Levelét megírta. Majd az otthoni körülményeket észlelve megszületett bennem a gondolat, hogy ezt a szituációt átültetem a mai kárpátaljai keretek közé, hiszen ott nagyon sok ember hagyja el a szülőföldjét, és megy Csehországba, többek között Prágába élni, hogy különböző gyárakban dolgozhasson. Egy ilyen helyzetbe került család megpróbáltatásait igyekeztem elkapni. Benne van a vendégmunkás élete, és hogy miként tartja a kapcsolatot az otthoniakkal.”
Nagy Lea hat éve él Budapesten. A szülei a Délvidékről származnak, anyanyelvi szinten beszélik a horvátot és a szerbet is. Hozzá a horvát áll közelebb. Szeret utazni. Elmesélte, hogy minden évben Horvátországba látogat. Évtizedekkel ezelőtt a nagyszülei faházat építettek egy kis horvát szigeten. A vityilló a tengerparttól tízpercnyi sétára áll.
„A verseimnek mindig van személyes vonulata, háttércselekménye. De ha az érzéseimet csupán egy az egyben, nyersen és tisztán írnám le, akkor patetikussá válnának. A történeteimet ezért minden alkalommal fikciós keretbe helyezem, a szereplőktől a helyszíneken keresztül minden velem megtörtént cselekményig. Én így írok” – tudtuk meg.
Regős Mátyás 2019-ben megjelent, Patyik Fedon című könyvéről elmondta: arra törekedett, hogy első kötet gyanánt ne klasszikus alanyi költészettel rukkoljon elő, ezért dialógusokat írt.
A hitéről így beszélt: „Pilinszky Jánossal mélyen egyetértek. Amikor tőle megkérdezték, hogy hisz-e, igennel felelt, majd hozzátette: ha bővebben válaszol, azt mondja, hogy hinni akar. Ezzel én is így vagyok.”
Jelenleg versesköteten dolgozik, de később regényt szeretne írni. A számára legkielégítőbb munkafolyamat ugyanis a prózaírás.
A nyitóképen Nagy Lea. Fotók: Bach Máté
