Bartok_Plusz__Asan_korus

 

Miskolc testvérvárosa, Asan kórusa 2000-ben alakult. Évente több mint nyolcvan koncertet adnak, állandó aktivitásuk és minőségi munkájuk révén Dél-Korea vezető művészcsoportjai közé tartoznak. Repertoárjukban nyugati és keleti könnyű- és klasszikus zene egyaránt szerepel.

E színes repertoárral örvendeztette meg a kórus a miskolci közönséget a fesztivál negyedik napján, június 17-én. A koncert első felét három különböző ?csokor? képezte: A cappella kórusművek latinul, A cappella kórusművek Észak-Kelet Európából ? többek között Orbán György és Bárdos Lajos művei ? és Könnyebb vizeken…, avagy könnyedebb, főként a jazz műfajában megírt és előadott művek.

Asan_Civic_Choir

A koncertnek helyet adó Miskolc-Belvárosi Református Templom előnyös akusztikája, illetve a kórus tökéletes intonációjának és szövegkiejtésének közös játéka a tökéletességet súrolta. A szólamok homogén hangzására tökéletesen jellemző volt a már-már közhellyé vált kifejezés, hogy mindegyik szólam ?egy emberként? szólalt meg.

 

A makulátlanul tiszta intonációt a magas regiszterben szóló üveges hangok fokozták, amelyeket ? főként a szoprán szólam ? mintha a semmiből teremtettek volna elő természetes könnyedséggel, így varázsolva még selymesebbé és kifinomultabbá az összhangot.

phoca_thumb_l_190617asan_30

A második rész a műsor tradicionálisabb felét képezte, amint az nemcsak hallható, hanem látható is volt a kórus bevonulásakor, ugyanis ellentétben az első részben viselt elegáns, fekete, visszafogott stílusú egyenruhával, a szünetet követően színes népviseletben sorakozott fel a vegyeskar.

Elsőként három tradicionális koreai kórusművet hallhatott a közönség, többek között régi zenés népi játékok feldolgozásait, illetve a koreai népzenére jellemző ritmussal ellátott műveket, amelyeknek dalszövegei ? ellentétben a vidám hangzásvilággal ? szomorúságról szólnak, így mély filozofikus értelmet nyer az emberi lét üressége, világnézete. A XXI. századi modern technológia eredményeként a Kelet és a Nyugat között tátongó szakadék már nem is olyan áthidalhatatlan, mint egykor, az Asan Civic Choir most mégis elhozta és megmutatta a kultúrájuknak azt a bizonyos autentikus karakterét, amelynek előteremtéséhez nem csupán az eszményi kórusművek hangzása járult hozzá, hanem a páratlanul színvonalas előadásmód is.

Assan_korus

 

Az utolsó és egyben a miskolci közönség számára legsikeresebb műsorpontnak a Magyar népdalok vegyeskari feldolgozásai bizonyult.

A két testvértelepülés nemcsak a megpróbáltatásokban fejezi ki egymás iránti tiszteletét és együttérzését, hanem a testvéri köteléket a zene építő csodájában is felfedezte: három ismert magyar népdalt három különböző zeneszerző feldolgozásában adott elő a kórus. Az 1914-ben Kodály Zoltán által gyűjtött, majd feldolgozott A csitári hegyek alatt című népdalt a Kangvondo Arirang című koreai spirituáléval párosított Lee Bumjun zeneszerző. A frig modális hangsor rendkívül szomorkás dallamot eredményez. Bár a magyar népdalnak csak kezdő és végső hangja egyezik meg a mi hangon alapuló frig skálával, szomorkás hangulata nagyon is egyezik a koreai testvérének hangulatával. Az erre a hasonlóságra építő feldolgozás valódi katarzist váltott ki a hallgatóságból.

phoca_thumb_l_190617asan_33

A második ismert magyar népdal, az Erdő, erdő, erdő feldolgozása lassú, harmonikus nyitása később szvinges ritmusra váltott. Az újított forma kissé eltért a szerelmét hiányoló katona szomorúságáról szóló hangulattól, de a nyitott közönség szívesen fogadta be ezt az új koncepciójú átdolgozást.

A már világszerte ismert Tavaszi szél vizet áraszt című dal szintén újító feldolgozásának előadása után a közönség háromszor is visszatapsolta a kórust. Soonjung Kim karvezetőnő nemcsak a karvezetés mesterségében mutatta meg magas szintű tudását, hanem a koncert végén felszínre került az egész kórust átfogó lelkisége is, amikor meghatódottan köszönte meg a szíves befogadást és szeretetet.

Kálló Zsuzsanna

Fotók forrása: Bartók Plusz Operafesztivál