A lemez alapgondolata abból a felismerésből fakad, hogy a népzenének a műzenére gyakorolt, számtalanszor megjelenített hatása mellett a zene világát évszázadok óta formálja egy ezzel ellentétes irányú folyamat is ? mondta el az MTI-nek a zenekar vezetője, Agócs Gergely.
A barokk kor zenei kultúrájának egyik kiemelkedő teljesítménye a vonós hangszerek, fafúvósok, rézfúvósok és csembaló együttműködése révén kialakult kamarazenekar. A kései barokk idején, a magyar királyság területén a kor műzenéjének vonós hangszeres együttesei folkorizálódtak, azaz a hangszeres zeneszolgáltatást a falvakban is kezdték átvenni a vonós alapú formációk.
 |
A muzsikusok ? a hangszerváltás ellenére ? természetesen továbbra is igyekeztek alkalmazkodni a ?népi? megrendelők zenei igényeihez, azaz a vonószenekarok húrjain megszólalt a népzene. Fontos hangsúlyozni ? vélik a zenekar tagjai ?, hogy a Brandenburgi koncertek vagy A négy évszak hangszerelésének mintájára összeállított zenekarok a zenefolklórban csak ezen a területen, sehol máshol a világon nem szervesültek.
A hegedű-brácsa-bőgő-fafúvós-cimbalom összetételű zenekarok, illetve ezek egyes, fúvósokat vagy a cimbalmot nélkülöző változatai máig a Kárpát-medence népeinek (valamint két kisebb, szomszédos régió, a kelet-csehországi morvák és a dél-lengyelországi gorálok tájegységeinek) népzenéjét jellemzik.
A Fonó Zenekar legújabb kezdeményezése az ebben a kultúrkörben a barokk zene kifejezésformáinak, díszítésmódjainak, hangszerkezelési gyakorlatainak, sőt esetenként dallamainak hagyományozódása révén fennmaradt értékekre épül.
(Forrás: MTI)
(Fotó: Kultúra.hu)
