A művet az 1985-ben született Sergey Khachatryan szólaltatja meg, aki 2000 és 2005 között a világ több rangos versenyén első vagy második helyen végzett. Fellépéseit, valamint partner-zenekarait tekintve ? New York-i, Clevelandi, Londoni Filharmonikusok ? a fiatal örmény művész pár éven belül a világ egyik legkeresettebb hegedűse lehet.Sergey Khachatryan, a Brahms hegedűverseny fiatal szólistájának meglepő nyilatkozata: ?Sosem játszottam zongorán, sosem akartam. Hegedűn kezdtem. Zongoraművész apámnak egészen más, különleges világa van. Minden amit tudok inkább a zongoristáktól jön, mint a hegedűművészektől.?
 |
A koncert második felében az 50 éve elhunyt, a 20. század első felének egyik, Bartók és Kodály mellett legjelentősebb magyar zeneszerzője, népzenekutatója és zenepedagógusa Lajtha László 1943-ban komponált egyfelvonásos táncjátéka, A négy isten ligete (Le bosquet des quatre dieux) kerül színpadra. A 20. század első felének egyik legjelentősebb magyar zeneszerzője, népzenekutatója és zenepedagógusa volt a százhúsz éve született Lajtha László, és 50 évvel ezelőtt elhunyt Lajtha László. Bár munkássága sok tekintetben rokon a nála egy évtizeddel idősebb Bartókéval és Kodályéval, saját utat járt be. Bámulatosan sokrétű tevékenységet folytatott hatalmas zeneszerzői életművet hagyva az utókorra. Évtizedekig tartó mellőzöttsége után valószínűleg még sokáig tart az a folyamat, aminek során elfoglalja az őt megillető helyet a magyar zenetörténeti kánonban. Ez a koncert is egy fontos lépés ehhez. Az 1943-ban komponált egyfelvonásos táncjáték, A négy isten ligete (Le bosquet des quatre dieux) azon alkotásainak egyike, amelyek még sosem hangzottak el. Most felfedezhetjük Lajtha jellegzetesen eklektikus ? nyugat és kelet zenéjéből egyaránt táplálkozó, de franciás színekben gazdag ? stílusban írt zenéjét.
A szcenírozott koncert előadás az expresszív-tánc, a némafilm és a klasszikus pantomim stílus eszközeivel eleveníti meg a táncjáték jeleneteit, Révay József Baumgartner-díjas író forgatókönyve nyomán. Solymosi Tar Emőke, zenetörténész ezt írja a balettről: ?A négy isten ligete politikai állásfoglalásként született, Adolf Hitler kigúnyolásaként.?
A történet írójával, a klasszika-filológus Révay Józseffel együtt a ?politikai balett? műfaját kívánták megteremteni, amellyel ?tanítani és tudatosítani? akartak: ?Megmutatni, mily nevetséges és aljas a buták diktatúrája: megmutatni nagyzolását [...] gyávaságát, a tömegek szolgalelkűségét,s meghunyászkodását, a gerinctelenség tragikomédiáját.?
A történet írójával, a klasszika-filológus Révay Józseffel együtt a ?politikai balett? műfaját kívánták megteremteni, amellyel ?tanítani és tudatosítani? akartak: ?Megmutatni, mily nevetséges és aljas a buták diktatúrája: megmutatni nagyzolását [...] gyávaságát, a tömegek szolgalelkűségét,s meghunyászkodását, a gerinctelenség tragikomédiáját.?
A szcenírozott előadás táncosáról és koreográfusáról, M. Kecskés Andrásról így ír az egyik elragadtatott kritika: A néma ember egyedi, senkivel össze nem téveszthető művész. Kordivatok és dogmák nem befolyásolják, a kozmikus létezés kínjait fogalmazza meg önálló estjeiben. ?Mozgás-imákat? hoz létre, ?a mozdulatok költője?. További információk az NF facebook oldalán olvashatók.
Galgóczy Judit, a Lajtha balett rendezője szerint: ?Lajtha zenéjében ötvöződik a 20.század stiláris ?globalizmusa?, a magyar népzene átkomponált ízei, akcentjei, az amerikai dzsessz nagyvárosi kavargása, és a klasszikus szimfonikus, európai gyökerű formaalkotás tökéletes ismerete és alkalmazása?. További információk az NF facebook oldalán olvashatók.
Az est karmestere Dénes István, a Magyar Állami Operaház és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának első vendégkarmestere.
2013. január 24. csütörtök, 19.30
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
(Forrás: Nemzeti Filharmonikusok)
(Fotó: pmh.hu)
