Mit érzett, amikor megtudta, hogy Pro Cultura Hungarica díjat kap?
A díjátadó napjáig nem is tudtam, hogy elismerést kapok. Dr. Ittzés Mihály (zenepedagógus, karvezető ? a szerk.) küldött egy e-mailt, melyben egy baráti találkozóra invitált szeptember 27-én a Kodály Múzeumba. Fogalmam sem volt, hogy egy díjátadóról van szó.
Milyen értékekkel, tudással gazdagodott a Zeneakadémián töltött idő alatt?
A Kodály-ösztöndíj segítségével ? melyet 1984-ben nyertem el ? lehetőségem volt nyolc hónapig a Zeneakadémián tanulni. A legkiválóbb zeneszerzők és karnagyok oktattak, így Kurtág György és Ugrin Gábor, akikkel a mai napig tartom a kapcsolatot.
Ez a csodás lehetőség, a Zeneakadémián töltött idő az egész látásmódomra, gondolkodásomra hatással volt, ha nem túlzás ilyet mondani: megváltoztatta az életemet. Egy egészen új szakasz kezdődött ez után. Japánban sokan játszanak nagyon jól, de üres szívvel teszik, az anyagi érdekektől vezérelve. Azt a felfogást, mely szerint a játékba az embernek bele kell vinnie a szívét, a gondolatait, Magyarországon tanultam meg.
Milyen hasznát veszi Japánban a Magyarországon megszerzett tudásnak? Mitől lehetnek vele gazdagabbak a honfitársai?
A japán kultúra, tradíció nagyon mély, ugyanakkor egyszerű értékeket képviselt régen, a háborút követően azonban a japán emberek számára a pénz vált az elsődleges értékké. Honfitársaim nagyon szorgalmasan dolgoznak, de valódi célok nélkül teszik ezt, csupán az anyagiakat hajszolva. A szülők gyerekekkel való törődése abban mutatkozik meg, hogy mennyi zsebpénzt adnak nekik. Az oktatás sem túlzottan jó; a fiatalok nem szeretnek iskolába járni, ahol az erőszak szinte mindennapos. A japán gyerekek boldogtalanok, ami szörnyű! Ezért éreztem úgy, az én feladatom, hogy a zenét elvigyem hozzájuk. Kodály szerint a zene mindenkié, mert emberségre nevel, és gazdagabbá tesz ? erre nagy szükség van most a hazámban.
Magyarországról való hazatérése után azonnal elkezdte a Fukushimai Kodály Kórus megalapítását. Milyen népszerűségnek örvend egy idegen kultúra értékeit képviselő kórus Japánban?
Ez egy amatőr, tanítókból és tanárokból álló kórus, amellyel már Amsterdamban, Helsinkiben, és Amerikában is felléptünk. Magyarországon pedig negyedik alkalommal adtunk koncertet márciusban a Patrona Hungariae Gimnáziumban, a Kodály Múzeumban és a Bartók Emlékházban.
Mi nemcsak magyar kórusműveket éneklünk, hanem hagyományos japán műveket is. A kórustagok mindig lelkesen tanulják a magyar dalok szövegét, melyet először japánra fordítok nekik. Afféle ?magyaros? kórusnak valljuk magunkat, szellemiségünkben is a Kodály-koncepciót követjük, mely szerint maga a kultúra a legfontosabb.
(Forrás és fotó: Kultúra.hu)
