A Szabadkai Filharmónia vezetői próbálkoztak pályázatírással, de ezeket sorra elvetették olyan indokokkal, hogy rosszul írták meg pályázatot, vagy nem teljes. Nincs saját helyiségük sem, ahol próbálni tudnának.
Számos városban a filharmóniát kiemelt kulturális intézményként kezelik a könyvtárakhoz vagy színházakhoz hasonlóan, hogy így biztosítsák a zavartalan munkát. Szabadkán jelenleg csak a szerb, magyar, horvát népzenei tevékenységet támogatják.
A zenekarnak olyan történelme van, amilyennel egyetlen más filharmónia sem büszkélkedhet ezen a tájon. Szabadkának előbb volt filharmóniája, mint Belgrádnak, Újvidéknek, Zágrábnak, Szarajevónak vagy Ljubljanának. 1908-tól az I. világháború kitöréséig 20 koncertjük volt. A háború után a 30-as években kezdték meg újra a működést, de az igazi aranykorszak a II. világháború után következett el Milan Asić karnagy vezetésével. A Szabadkai Filharmóniát 2007-ben újjászervezték. A cél az volt, hogy a közelgő 100 éves évfordulóra valóban kimagasló teljesítményt nyújtó zenekarrá váljanak, amire majd az újjáépülő színháznak is szüksége lesz.
A Szabadkai Filharmónia korábban évente két koncertet adott, a városnapkor és karácsonykor. 2016-ban volt az utolsó hangversenyük, amikor a támogatásuk is megszűnt.
Zsiga Pál, a filharmónia igazgatója szerint Szabadkán a kulturális élet leépülőben van, de nem jobb a helyzet egész Szerbiában sem. Példaként egy fiatal hegedűművész esetét hozta fel, aki egy olaszországi versenyen első díjat nyert, itthon viszont nem kap bemutatkozási lehetőséget, arra kényszerül, hogy az utcán zenéljen.
Zsiga Pál igazgató azt mondja, hogy megpróbálnak szponzorokat keresni, meghívást kaptak ugyanis Budapestre, s decemberben ott szeretnének fellépni, még ha szerényebb összetételben is.
Forrás: vajma.info
