Utolsó műveihez ? például a ?Nagy? C-dúr szimfóniához vagy a Téli utazás című dalciklushoz ? hasonlóan ezt sem hallhatta az osztrák szerző, ugyanis 1828 nyarán írta, de csak a következő ősszel, halála után adták elő. Schubert leghosszabb miséje ez, egyben a legnépesebb előadó-együttesre is számot tartó. A Gloria és a Credo tételekben is veretes fuga kap helyet, a polifónia és a hangszerelés gazdagsága azonban az utolsó tételt hatja át leginkább. Az Agnus Dei további érdekessége, hogy négyhangos főtémája azonos Schubert egyik utolsó dalának, a Doppelgängernek (A hasonmás) a főtémájával.
A hangversenyen közreműködik: Celeng Mária, Mester Viktória (mezzoszoprán), Horváth István (tenor), Mukk József (tenor), Gábor Géza (basszus), Christian Zacharias (zongora),
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás) valamint a Nemzeti Filharmonikus Zenekar.
 |
Az est karmestere és szólistája Christian Zacharias, aki Mozarthoz fűződő viszonyáról és a koncerten elhangzó Schubert miséről a következőket mondta: ?Az egyik első komolyzenei felvétel, amit hallgattam ? a nővérem egyik lemeze ? Mozart hegedűszonáták voltak, Clara Haskil és Arthur Grumiaux tolmácsolásában. Nagyjából ekkortájt kezdtem el zongorázni, és ez a zene erős hatással volt rám, az ízlésemre. Később, amikor már úgy húsz éves lehettem, és épp elindultam saját zongorista pályámon, a legelső lemez, amit már magamnak vettem, megint csak Mozart volt. Egészen pontosan a magyar Anda Géza zongoraverseny-felvételét vettem meg. Azt hiszem, ez a korong ébresztett rá, hogy én is ezt akarom játszani, részese szeretnék lenni a Mozart-zongoraversenyek világának. Egész egyszerűen ez a legszebb zene, amit valaha írtak. Különösen a zongoraversenyei! Ezek a műfaj abszolút csúcsát jelentik a mai napig. És egészen lélegzetelállító, hogy nem csak néhányat komponált ezekből, hanem húsznál is többet! Ez szinte hihetetlen. Már tudjuk, hogy ez volt Mozart utolsó zongoraversenye, és így könnyebb egy bizonyos perspektívába helyezni a művet. Csendesebb, elmélkedőbb, mint a többi zongoraversenye. Azt hiszem, itt Mozart maga is új területekre lépett, új felfedezésekbe kezdett. Nagyon különleges, már az első taktusoktól fogva. A kezdete például egy Bruckner vagy Schubert szimfóniának is beillene! Mozart hatása természetesen érezhető a Schubert-misében, ahogy minden őt követő zeneszerzőnél. Ebben a műben nagyon is tapintható a hatása. Ez volt Schubert utolsó miséje, ahogy a K.595 zongoraverseny volt az utolsó, amit Mozart komponált. Schubert is bátran nyúl szokatlan megoldásokhoz ebben a darabjában, például a mise lezárásában karakteres, tipikus osztrák dalmotívumokkal találkozunk.?
Christian Zacharias viszonylag későn, negyvenkét évesen kezdett dirigensi karrierbe a Suisse Romande Zenekarával. A tengerentúlon a Los Angeles-i Filharmonikusokkal mutatkozott be 2000-ben, ugyanettől az évtől a Lausanne-i Kamarazenekar művészeti vezetője. Zongoristaként a Genfi Verseny tizenkilenc éves győzteseként robbant be a zenei életbe, majd 1973-ban megnyerte a Van Cliburn Zongoraversenyt is, két évre rá pedig a párizsi Ravel Versenyt. Ezúttal Mozart utolsó zongoraversenyét szólaltatja meg, amelynek szólistája maga Mozart volt a mű 1791. márciusi ősbemutatóján, ami zongoraművészként utolsó nyilvános fellépése volt.
(Forrás, fotó: Nemzeti Filharmonikusok Zenekar)
