Alig csepergő, majd zuhogó eső ? ez fogadott minket, amint beértünk a VOLT Fesztivál területére. Jól indul a fesztivál ? gondoltuk ?, bár való igaz, úgy engedtek el minket Pestről, hogy figyelmeztettek: egy nap tuti, hogy esik a VOLT-on. Na, ez letudva?
Mint mindig, most is késésben voltunk, ám ennek ellenére még gyorsan vettünk az elmaradhatatlan fesztivál-poncsóból a Quimby-koncert előtt, remélve, hogy megvéd valamitől, elsősorban az esőtől. (Akkor még nem tudtuk: hiába van rajtunk ez a nejlonszörnyeteg, elázunk, ahogy az a nagy könyvben meg van írva.)
 |
| Quimby |
Szakadó eső, a színpad előtt mégis tomboló tömeg ? esőkabáttal, esernyővel poncsóval vagy pőrén. A Quimby játszott töretlenül, a közönség pedig egyként fújta a dalok szövegét, nem zavarta őket az égi locsolás. Be kell vallanom: minket sem. Egyedül a fényképezőgépet féltettük, de azt igyekeztünk a ruhánk alá rejteni.
?Hősök vagytok!? ? kiabálta Kiss Tibi frontember látva, hogy egy óra után is ugrálva, énekelve csodálja őket a sok rajongó. Aki járt már az idén ? meg valaha ? Quimby-koncerten, tudja, hogy milyen repertoárra számíthat a fiúktól: milyen dalokat fognak játszani, nagyjából milyen sorrendben, mi lesz a ráadás ? mert az tuti lesz ?, és hogy Tibi mellett természetesen Livius és Dódi is magához ragadja a mikrofont. Ez tiszta sor, nem érhet ? nagy ? meglepetés, mégsem unalmasak és egysíkúak a koncertek. Valószínűleg ez annak is köszönhető, hogy Tibi és persze Livius remekül tölti ki a számok közötti szünetet, könnyedén és frappánsan törli el a csendet.
Egy baj volt csak: a Nagyszínpad. Nem kérdés, hogy egy zenekarnak az a fesztivál csúcsa, ha nagyszínpadon léphet fel, ami a Quimbynek megadatott, és persze azt is hozzá kell tenni, hogy olyan sztárokkal lépett fel egy sávban, mint a Thirty Seconds to Mars, a Hurts vagy a fesztivál nagy reménysége, az Arctic Monkeys. Minden bizonnyal felemelő érzés újra és újra átélni ezt. Én mégis azt gondolom, jobb nekik a kisszínpad és ? ezt valószínűleg vitatnák ? jobban is érzik magukat családiasabb környezetben. A nagy tér, a monumentális stage miatt mindig azt érzem, hogy ? amolyan ?pélybarnásan ? nem jön át, nem akar átjönni a muzsika, a feeling. Vagy legalábbis nem annyira, mint a klubokban pár száz ember előtt?
 |
| Quimby |
Persze ez semmit nem von le az értékükből: most is hatalmas bulit csaptak a srácok, és az eső ellenére is óriási volt a hangulat. Jó kezdés VOLT!
Fotók: Németh Orsolya
