?A kiemelt magyar büszkeségek, mint a Kodály-módszer és a táncházmozgalom mellett minden évben különböző nemzetek csodáit is a magyar fővárosba hozzuk? ? mesélik az Pont Fesztivál szervezői. ?Az idei rendezvény a türk hagyományokra és a közép-ázsiai régióra fókuszál, miközben helyszíne, a Duna-part és a budai Várnegyed, szintén a világörökség részét képezi? ? teszik hozzá.

A szervezők szándéka szerint a délutáni programok minden korosztálynak szólnak. Amíg a gyerekek fejdíszt, lovacskát, nemezlabdát, Ebru-festményt készítenek vagy mesét hallgatnak a nemezsátorban, a felnőttek sem unatkoznak. A tárgykiállításon ? kirgiz, kazak, török és kurd szőnyegek, kalpagok, fotók, takarók, nyergek, szőttesek és viseletek ? kívül megkóstolhatják a Novruz tavaszünnep ízeit, de akár az egész család kipróbálhatja, mennyire megy a türk szőnyegcsomózás vagy megnézheti a sólymok repülését és rácsodálkozhat arra, hogy milyen hatalmas élőben egy sas.

Az első fesztiválnapon a világszerte ismert Huun-Huur-Tu torokénekes együttes tart torokének workshopot az előre regisztráltaknak, másnap pedig bárki kipróbálhatja, milyen élő xilofonként együtt zenélni. A délutáni programok után esténként két-két koncertet hallgathatnak az érdeklődők.

Színpadra lép a világhírű azeri lantmester kvartettje. Malik Mansurov hangszere, az azeri tar lant a szellemi örökségként jegyzett mugam zene alapja. Az azerbajdzsáni népzenéből és a komponált udvari zenéből fejlődött műfajban egyszerre vannak jelen a hagyományos zenei keretek és az improvizációs szabadság: nincs két egyforma mugamelőadás. Ehtiram Huseynov Bahadur (ének) Elshan Mansurov (kamancsa: térdhegedű) és Ramin Abdullayev Shamsaddin (nagara: üstdob) társul a világ egyik legjobb tarjátékosa mellé.


pontfesztival20170328_600x400.png
Huun-Huur-Tu

A Huun-Huur-Tu a felkelő nap első és a lemenő nap utolsó sugarainak fényét jelenti a tuvaiak nyelvén. Az ősi torokéneklés (Xöömei) világhírű képviselői azért választották ezt a nevet, mert a füves pusztát beragyogó különböző fények a torokéneklés különböző módozataira emlékeztetik őket. A hangszerek ? például a morin khör (lófejes hegedű) és a sámándob (dungur) ? is a természeti környezet hangjait utánozzák, és az elmélyült előadásmódban láthatatlanul mindig jelen vannak az ősök szellemei is. Az egyedülálló énektechnika segítségével egy énekes akár két-három hangot is megszólaltathat egyszerre, együtt pedig döbbenetes hatású koncerteket adnak.

A Mesi Trió előadásában tiszta természetességgel szólal meg a magyar és a török hagyomány. A Junior Prima-díjas Guessous Majda Mária (Mesi) bátran kalandozik kultúrák között, igéző hangján keresztül megmutatkozik a dallamok közös gyökere és sajátos szépsége. Barvich Iván kavalon és tárogatón, Boros Gerzson Dávid ütőhangszereken kíséri a fiatal tehetséget. Átélt és kifinomult tolmácsolásban találkozhat a közönség a kodályi gondolat kortárs értelmezésével.

Vizeli Balázs és zenekara Navratil Andrea és Demeter László közreműködésével új műsort hoznak a Várkert Bazár színpadára. A koncert alapját a magyar népzene régi stílusa és a bolgár-csuvas, illetve a finnugor nyelvcsaládba tartozó mari népzene közötti kapcsolatok, dallampárhuzamok adják. Kodály szellemiségének segítségével (amelyet az Unesco is kitüntetett) izgalmas zenei utazásban és felfedezésben lehet része a közönségnek.