A február végén közétett rangsorban a közép- és kelet-európai régió művészeti egyetemek közül a Zeneakadémia mellett mindössze két iskola szerepel az első 100-ban, az Észt Zene- és Színiakadémia és a moszkvai Bolsoj Balettintézet. A QS az 51. helytől a 100. helyezésig hagyományosan már csak csoportos sorrendet közöl, ebben a szekcióban kapott helyett a Zeneakadémia is.
A QS nemzetközi szakterületi rangsorok készítői öt szempontot vesznek figyelembe. Az első az adott intézmény hírneve és tekintélye a tudományos szférában, amelyet 80 ezer területi szakember megkérdezésével értékeltek, az összesített pontszám 40 százaléka ezen múlott. A Zeneakadémia zenetudományi kutatásai nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedőnek számítanak, amelyek egyik fokmérője, hogy a Zeneakadémia kutató munkatársai rendszeresen tesznek eleget külföldi meghívásoknak.
A második szempont az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakorisága volt, ehhez a rangsor készítői 13 millió tudományos dolgozat 66 millió hivatkozását nézték át. Az oktatói-hallgató arány jelentette a harmadik szempontot, ebben a Zeneakadémia az egyéni képzés sajátosságai miatt kiemelkedően jól teljesít, hiszen egyetlen hallgatóval a legtöbbször két vagy még több tanár foglalkozik az órákon.
A rangsor készítői emellett figyelembe vették a kikerült hallgatókat foglalkoztató munkáltatók véleményét is. A Zeneakadémia diplomásai közismerten kelendőek a zenei ?munkaerőpiacon", a világ legnagyobb koncerttermeiben is kapnak lehetőséget, nemzetközi jelenlétük jelentős. A Bécsi Filharmonikusok cselló szólamának mindhárom magyar vezetője a Zeneakadémián tanult.
A rangsorolás utolsó szempontja az egyetemek nemzetközi nyitottságát, a külföldi hallgatók és oktatók arányát vizsgálta. A Zeneakadémia külföldi hallgatóinak aránya az egyetem évtizedekre visszanyúló nemzetközi kapcsolatainak is köszönhetően meghaladja a 20 százalékot, ez a szám Magyarországon csak a Semmelweis Egyetem esetében magasabb.
Forrás: MTI
