1,8 milliárd a Holokauszt emlékévre
A testület javasolja a végső döntést meghozó Miniszterelnökségnek, hogy az eredetileg másfél milliárdra szabott összeget további 300 millióval egészítsék ki.
A program célkitűzése, hogy a civil társadalom aktívan váljon a megemlékezések részesévé, és az utókor ebből a nemzeti tragédiából levonhassa a fontos tanulságokat - fogalmazott a testület elnöke.
A bizottság elnöke szerint "várakozáson felüli a pályázat sikere", 1073 pályázat érkezett be, összesen majdnem 13,9 milliárd forintos igénnyel. Alapítványok, egyházak, egyházi intézmények, határon túli szervezetek, magánszemélyek, helyi önkormányzatok, köztestületek, szövetségek, oktatási intézmények, magánszemélyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek nyújtottak be pályázatot.
A pályázás határidejét követően 116 pályázat esetében kértek hiánypótlást, és az is kiderült a november 27-ei tájékoztatón, hogy a pályázatok közül 172-öt alapítvány, 197-et egyesület, 64-et határon túli egyház, vagy egyházi szervezet, 102-öt helyi önkormányzat, 192-öt magánszemély nyújtott be, de a pályázók között szép számmal akadtak még oktatási intézmények, helyi nemzetiségi önkormányzatok, betéti és részvénytársaságok, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek is. Színes a paletta a pályázott tevékenységeket tekintve is: a pályázók között jelentős az igény dokumentumfilmek rendezésére(56 darab), könyvek, folyóiratok kiadására(156 darab), megemlékezések szzervezésére(144 darab), de érkezett be többek között pályázat oktatási program, kommunikációs projekt, kiállítás megszervezésére, vagy műalkotás készítésére.
Menczer Erzsébet fideszes képviselő hangsúlyozta: tisztességes magyar embernek mindenféle diktatúrát el kell ítélnie, ezért egyformán emlékezni kell a diktatúrák gaztetteire.
Nagy Csaba fideszes parlamenti képviselő arról beszélt, hogy Pécsett roma holokauszt emlék- és dokumentációs központot szeretnének létrehozni.
Gyutai Csaba fideszes parlamenti képviselő elmondta, Zalaegerszegen - ahol ő a polgármester - tematikus útvonalon szeretnék bemutatni a zsidó örökséget.
Pálffy István KDNP-s képviselő a vidéki és a határon túli magyaroktól beérkezett pályázatokat emelte ki.
Hiller István szocialista képviselő arról beszélt, hogy Magyarország nem antiszemita, de a közbeszédben ott van az antiszemitizmus, és megjelenik a Parlamentben is. Ugyanakkor a mostani pályázat összeköti a kormányzó és a demokratikus ellenzéki pártokat. Ennek pedig célja egyrészt az emlékezés a hetven évvel ezelőtti borzalmakra, másrészt felhívás a jövő nemzedékekhez - fogalmazott.
Novák Előd, a Jobbik parlamenti képviselője - aki éles szóváltásba került L. Simon Lászlóval és Szabó Györggyel, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) kuratóriumának elnökével - a trianoni békeszerződésnek emléket állító állami múzeumot hiányolta, és ezzel állította szembe, hogy szerinte jelenleg elegendő holokauszt emlékhely található az országban. A pályázatra "rendkívül soknak" tartotta a másfél milliárd forintot, szerinte 500 millió forintot a Trianon Múzeumra kellene átcsoportosítani.
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke hangsúlyozta, rendkívül jó az együttműködés a kormányzat és a zsidó szervezetek között a pályázatokat illetően, amelyek hosszútávon a holokauszt traumájának feldolgozását szolgálják.
Szabó György helyesnek ítélte meg, hogy oktatási projektekre is fordítható a pályázat összege.
Kirschner Péter, Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) elnöke arról beszélt, hogy minél több közösségnek gondolkodnia kell azon, mit lehet tenni a történelem, így a holokauszt emlékeinek megőrzéséért.