Ágh István
Költő, író, műfordító. 1965-ös első könyvét további 15 lírai kötet követte, köztük a Boldog vérem összegyűjtött, a Mivé lettél, s A Magyar Költészet Kincsesháza sorozatban kiadott válogatás. Írt több szociográfiát, önéletrajzi prózát, regényt. Az árokból jön a törpe elbeszéléseire az Év könyve díját kapta. Esszéiben szinte a magyar költészet egészével, múltjával és jelenével foglalkozik. Gyermekverseit, meséit, népmese átdolgozásait is kiadták. Főleg a délszláv és a finn-ugor költészetből fordított. A Magyar Művészeti Akadémia tagja. Munkásságát sok más kitűntetés mellett Kossuth-díjjal is elismerték.
Fejes Endre
Író. Első novelláskötete, A hazudós 1958-ban jelent meg. Legendás regénye, a Rozsdatemető 1962-ben látott napvilágot. Ezt követte a Jó estét nyár, jó estét szerelem című műve. E regény 1977-es átiratából önálló, megzenésített színpadi változat is készült, amelyet nagy sikerrel játszott a Vígszínház. Ugyanebből a műből készült az a tévéjáték is, amely országos népszerűséget hozott a szerzőnek. Regényei mellett olyan színpadi remekműveket is írt, mint a Vonó Ignác és a Cserepes Margit házassága. Munkásságát sok más kitűntetés mellett Kossuth-díjjal is elismerték.
Lator László
Költő, műfordító. Költőként kezdte pályáját. Műfordítóként verseket ültetett át magyar nyelvre. Válogatott fordításait Kalandok, szenvedélyek címen adták ki. Számos antológia szerkesztője volt. Első verseskönyve, a Sárangyal 1969-ben jelent meg. Visszatérő szerkesztője, szereplője a Magyar Rádiónak és a Magyar Televíziónak. Jelentős esszéista, legutóbbi, 2000-ben megjelent esszékötetének címe Kakasfej vagy filozófia? Válogatott versei 2007-ben láttak napvilágot, Az egyetlen lehetőség címmel. Jeles pedagógus, egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta. Munkásságát Kossuth-díjjal is elismerték.