10 éves a rijekai Baross Gábor Magyar Kultúrkör
(MTI) Kollár Erzsébet, a magyar kultúrkör elnöke elmondta, hogy a jubileum alkalmából pénteken megkoszorúzzák Andrássy Gyula grófnak, a Magyar Királyság miniszterelnökének, majd az Osztrák?Magyar Monarchia közös külügyminiszterének emléktábláját a Fiume közeli Voloskóban, a Crnikovica-villa falán. Andrássy, miután visszavonult a politikától, szívesen tartózkodott a villában és ott is hunyt el. Ezt tanúsítja a 2003-ban az opatijai anyakönyvi hivataltól megkapott, latinul kitöltött halotti anyakönyvi kivonat, amely szerint Andrássy Gyula gróf 67 éves korában, 1890. február 18-án halt meg. A dokumentumot a Baross kör egyik alapítója, Ágoston Gergely kutatta fel a hivatalban.
Vasárnap kora délután dokumentumkiállítás nyílik Andrássy Gyula életéről, munkásságáról az opatijai (Abbázia) Sporer Galériában. Az anyagot a Magyar Nemzeti Múzeum állította össze.
Az évfordulón, szombaton megkoszorúzzák a kultúrkör névadójának, Baross Gábornak az emléktábláját Rijekában. A dualizmus korának kiemelkedő közlekedéspolitikusa építtette ki a Károlyváros (Karlovac)?Fiume vasútvonalat és a fiumei kikötőt, amely a mai napig az ő nevét viseli. A Transadria szállítmányozási cég konferenciatermében cigányzenés magyarnóta-esttel és bállal ünnepelnek a Hegyvidék-Tengermellék megye (Goransko-Primorje) magyarjai ? összegezte a programot a kör elnöke.
A Baross Magyar Kultúrkör történetéről Kollár Erzsébet elmondta, hogy 2002. május 3-án alakult egyesületté a kikötőváros és környéke településein élő magyarság, legtöbbjük a Vajdaságból érkezett, de sokan jöttek Magyarországról házastársként. Most mintegy 80 tagjuk van, 50 és 80 év közöttiek, de otthon a gyermekeikkel unokáikkal magyarul beszélnek, verselnek, énekelnek, magyar meséket mondanak. Megalakulásukkor első rendezvényük magyar nyelvű mise volt a város fölötti Trsat várában, a Nagyboldogasszony templomban. A misét Ulrich Ágoston csepeli plébános tartotta.
A magyar nemzeti és egyházi ünnepeken mindig összejönnek, augusztus 20-án mindig van magyar nyelvű mise vagy a Trsaton vagy Lovranban, a Szent György templomban. Minden év májusában a kulturkör névadója, Baross Gábor halálának évfordulója (május 9.) körül megtartják a Baross napokat, tavaly például összekötötték a Liszt-évvel, a fiumei kormányzói palotában hangversenyt rendeztek a nagy magyar zeneszerző születésének 200. évfordulója alkalmából. Hajtun Zsuzsa és Szűcs Lajos, a csepeli zeneiskola művésztanárai játszottak és felléptek az egyesület "művészpalántái" is ? jegyezte meg.
Évente két?három kiállítást is rendeznek, tavaly tagtársuknak, Beleznay Marietta festőművésznek, az olajfák festőjének volt tárlata Opatijában. A kultúrkör adta ki tavaly Cossetto Szűcs Bea Magyar szerelem című verseskötetét. Bemutatták Horváth Lajos hajóskapitány Fiume és a magyar tengerészet című könyvét és a hajózással kapcsolatos gyűjteményét a Rijekai Levéltárban.
Mindezeken túl Ágoston Gergely vezetésével fölkutatják a Kvarner-öböl üdülőhelyein időzött magyar hírességek nyomát és kijárják a hatóságoknál, hogy magyar és horvát nyelvű tábla örökíthesse meg nevüket. Lovranban például a Villa Flora kerítésoszlopán hirdeti emléktábla, hogy ott élt haláláig Feszty Árpád magyar festőművész, A magyarok bejövetele című körkép alkotója.
Kapott táblát Fiuméban Baross Gábor mérnök, Fuzinéban, a hegyek között Lehoczky Tivadar történész, régész, néprajzkutató, Abbáziában Markusovszky Lajos orvos, a közegészségügy megújítója, aki a Hotel Bellevue-ben halt meg. Szegő Kálmán orvost az abbáziai gyógyturizmus megalapítójának tartják és a Belvedere szálló egyik épületében működött gyermekszanatóriuma, ott van a emléktáblája is. Ugyancsak Abbáziában, a Villa Jeanette oldalán örökíti meg tábla Móra Ferenc író nevét, és azt, hogy ott készült az Ének a búzamezőkről című regénye ? foglalta össze az elmúlt tíz évet az egyesület elnöke.