Vincent van Gogh. Pittore colto // Mudec, Milánó
2024. január 28-ig
A kiállítást célja, hogy a jól ismert festőt a közhelyeken túl is megértsük, így a tárlat nemcsak a festészetére, hanem az élet- és művészetszemléletét megalapozó kulturális érdeklődésének gazdagságára és mélységére összpontosít. Egy olyan Vincent van Gogh-ot láthatunk most, aki kevésbé volt outsider és meglepő módon sokkal inkább naprakészen követte korának kulturális vitáit: szenvedélyes gyűjtője volt a kortárs grafikáknak, valamint gondos megfigyelője a legaktuálisabb művészeti irányzatoknak. A kiállítás egy kronologikus és tematikus útvonalon keresztül műveinek új értelmezését teszi lehetővé, amely a festői látásmód és a művész kulturális dimenziójának mélysége közötti kapcsolatot emeli ki a könyvek iránti szenvedélyes érdeklődését, valamint a japán kultúra iránti rajongását fókuszba állítva.
Yoko Ono: Music of the Mind // Tate Modern, London
2024. február 15. – szeptember 1.
London óriási szerepet játszott Yoko Ono életében és művészi pályafutásában: öt évig tartózkodott a városban, ezalatt találkozott a hatvanas évek legfontosabb alkotóival, itt hozta létre néhány radikális művét, de ez volt az a hely is, ahol megismerkedett John Lennonnal. London 2024-ben ismét nyomot hagy Yoko Ono művészi pályáján, hiszen a Tate Modernben a japán alkotó eddigi legnagyobb nagy-britanniai kiállítását rendezik most meg. A tárlaton több mint 200 művet mutatnak be, installációkat, filmeket, zenéket és fotográfiákat, amelyek Ono multidiszciplináris művészi útját és a kortárs kultúrára gyakorolt hatását mutatják be. Londoni évei alatt készült munkái, köztük az Indica és a Lisson Galleryben bemutatott installációk, mint például az Apple 1966 és a Half-A-Room 1967 a kiállítás kiemelt darabjai közé tartoznak majd.
Vera Molnar // Centre Pompidou, Párizs
2024. február 28. – augusztus 26.
A tavaly decemberben, 99 éves korában elhunyt művészt a számítógépes művészet úttörőjeként tartjuk számon, aki kreatív látásmódjával évtizedekkel megelőzte a korát. Társai nem is igazán értették, amikor az 1960-as években generatív műveket kezdett készíteni a korai programozási nyelvet és mechanikus plotterrel ellátott számítógépeket használva. Az ő szemükben dehumanizálta a művészetet, mondta el az alkotó egy 2022-ben készített interjúban. Az elmúlt tíz évben azonban sok minden megváltozott, a világ végre felfogta Molnar alkotói praxisának jelentőségét, azt, ahogyan a rendszer és a véletlenszerűség játékos kapcsolatba kerül a művészetével. A párizsi retrospektív kiállításon az 1946-ban készült rajzoktól a 2023-as új munkákig láthatunk majd egy páratlan válogatást.
Roy Lichtenstein // Albertina Múzeum, Bécs
2024. március 8. – július 14.
Roy Lichtenstein 2024-ben lenne 100 éves (épp, mint Molnár Vera!), ez alkalomból pedig nagyszabású retrospektív kiállítást rendez a bécsi Albertina a pop art legenda munkásságából. A kiállításon nemzetközi magángyűjteményekből és olyan jelentős intézményekből kölcsönzött művek szerepelnek majd, mint a New York-i Whitney Múzeum és a MoMA, a bécsi Ludwig Museum és a madridi Thyssen-Bornemisza National Museum. A kiállítás a művész öt évtizedes pályafutását követi végig, amelynek főszereplői a világhírű, nagy méretű, képregény ihlette festményei az 1960-as évekből. De a tárlaton láthatóak lesznek még az 1970-es évekbeli tükörsorozatai, tájképek és enteriőrök is.
Anselm Kiefer: Fallen Angels // Palazzo Strozzi, Firenze
2024. március 22. – július 21.
Anselm Kiefer a velencei Palazzo Ducaléban 2022-ben tartott nagyszabású tárlata után tér vissza Olaszországba, ezúttal a történelmi Palazzo Strozzit veszi birtokba a Bukott angyalok című nagyszabású egyéni kiállításával. Az 1945-ben a németországi Donaueschingenben született Kiefer a bonyolult érzelmek, az emlékezet, a háború, a mítosz és a létezés feltárásáról ismert epikus művei a festészet, a szobrászat és az installáció területét fedik le. A mostani kiállításon korábbi munkák és új művek is láthatók lesznek. A tárlat az alkotó művészetében megjelenő vitális komplexitást kívánja felmutatni. 2023-ban jelent meg a művészről szóló 3D-s dokumentumfilm, amelyet Wim Wenders készített, ez a mű is látható lesz ezen a kiállításon.
Caspar David Friedrich: Infinite landscapes // Alte Nationalgalerie, Berlin
2024. április 19. – augusztus 4.
Museen zu Berlin). Reprodukció: Jörg P. Anders
A Caspar David Friedrich születésének 250. évfordulóját ünneplő Végtelen tájak kiállítás a romantikus tájképfestő két másik nagy németországi tárlatához csatlakozik. A Hamburgban, Drezdában és a berlini Alte Nationalgalerie-ben megrendezett kiállítások Friedrich életét és hatását vizsgálják, minden helyszínen más-más nézőpontból. A Hamburger Kunsthalle a művész ember- és természetábrázolását, valamint a kortárs művészetre gyakorolt folyamatos hatását analizálja; Drezdában, ahol a művész több mint 40 évig élt, az Albertinum azt nézi meg a képeken keresztül, hogy a város miként hatott a művészre; az Alte Nationalgalerie pedig Berlin Friedrichhez fűződő kapcsolatát elemzi. Itt csak 20. század elején fedezték fel újra a művészt, az 1906-os Deutsche Jahrhundertausstellung című nagyszabású retrospektív kiállítás hozta vissza a művész elismertségét, miután halála után viszonylag feledésbe merült. A Végtelen tájak közel 60 festményt és 50 rajzot vonultat fel, köztük több olyan festménypárt, amelyen a művész a perspektíva változásait vizsgálta. Hamburghoz és Drezdához hasonlóan Berlin városa is jelentős szerepet játszott Friedrich pályafutásában, és életében jelentős kiállításokat rendezett. A három helyszín most Friedrich munkásságának legfontosabb sorozatainak ad otthont.
Passion of the North // Kunstilo, Norvégia
2024. május 11-től
Az északi modernizmus is felkerül idén Európa kulturális térképére a dél-norvégiai Kristiansandban található Kunstsilo megnyitásával. Az 1930-as években épült egyedülálló silóépületet korszerű múzeummá alakították át, hogy otthont adjon Nicolai Tangen norvég gyűjtő átfogó gyűjteményének. A megnyitó kiállítás a legnagyobb remekműveket mutatja be ebben az új intézményben, ahol az avantgárd művészek nemcsak Norvégiát, hanem Svédországot, Finnországot, Dániát és Izlandot is képviselik.
When We See Us: A Century of Black Figuration in Painting // Kunstmuseum, Basel
2024. május 25. – október 27.
Ez a kiállítás már nagy sikerrel futott a dél-afrikai Fokvárosban, most pedig Európába utazik, hogy az itteni közönséget is lenyűgözze. Több mint 200 műalkotást vonultat fel olyan afrikai művészektől, mint Ben Enwonwu és Zandile Tshabalala, valamint a diaszpórában élő alkotóktól, köztük Michael Armitage-tól, Amy Sheraldtól és Lynette Yiadom-Boakye-tól. A fekete figurális festészet talán még sosem mutatkozott be ennyire átfogóan ezen a kontinensen, ezért is kerül most ez a kiállítás is erre a listára. A tárlat a rasszista feltételezésekkel szembeszálló műalkotásokat állítja fókuszba, és olyan témák köré szervezi a műtárgyakat, mint az Öröm és mulatozás és az Érzékiség.
Matisse: Invitation to the Voyage // Fondation Beyeler Riehen, Basel
2024. szeptember 22. – 2025. január 26.
2024 őszén a bázeli Fondation Beyeler Riehen közel 20 év után először rendez Henri Matisse retrospektív kiállítást Svájcban és a német nyelvterületen. A nagy európai és amerikai múzeumokból és magángyűjteményekből származó, mintegy nyolcvan művet felvonultató kiállítás a művész úttörő életművének fejlődését és sokszínűségét mutatja be. A kiállítás kiindulópontja Charles Baudelaire Meghívás az utazásra (1857) című verse, mivel Matisse munkásságának számos motívuma és kulcsfontosságú témája megjelenik ebben a költeményben.
Arte Povera // Bourse de Commerce, Paris
2024. október 9. – 2025. március 24.
Stílusosan zárja az évet Párizs a Bourse de Commerce kiállításával, amely egy forradalmi mozgalom születését követi nyomon. Az 1960-as évek közepén Olaszországban megjelenő Arte Povera a fogyasztói társadalommal szemben pozicionálta magát, és hamarosan pop-art ellenes mozgalommá vált. Az irányzat a természetes vagy újrahasznosított anyagokat részesíti előnyben az amerikai hivalkodással szemben. A kiállítás kurátora a mozgalom nagy teoretikusa, Carolyn Christov-Bakargiev, aki a Pinault-gyűjtemény kulcsfontosságú darabjaira, valamint olaszországi múzeumokból kölcsönzött műtárgyakra támaszkodik kurátori munkája sorám. A mozgalom építészeinek munkáival is megismerteti a látogatókat Jannis Kounellistől Giuseppe Penonén és Giovanni Anselmón át egészen Giuseppe Penonéig.
Nyitókép: a milánói Mudec Vincent van Gogh. Pittore colto című kiállítása. Fotó: Carlotta Coppo
