képzőművészet
A szalamandra szeme – Megérkezett az Úgyfest első epizódja
Bonczidai Éva író, dramaturg, újságíró, a Magyar Kultúra magazin főszerkesztője a Barcsay-díjas képzőművész Krizbai Gergely, azaz Krizbo vendége a Kultúrapont és a Petőfi Kulturális Ügynökség Úgyfest című sorozata első részében, ahol nemcsak izgalmas dolgokról beszélgetnek, de az elhangzottak illusztrációjául egy közös festmény is születik.
Nagyszabású kortárs kiállítás nyílik Lovason
A Balaton-felvidék kulturális kínálata egy kortárs képzőművészeti eseménnyel bővül: július 11. és augusztus 23. között a lovasi Nagy Gyula Galéria ad otthont a két hónapos pop-up kiállításnak.
Vaszary János csúcsművei és újonnan felfedezett alkotásai érkeznek Balatonfüredre
Vaszary János közel teljes életművét felvonultatja a hamarosan megnyíló kiállítás a balatonfüredi Vaszary Galériában: a korai akadémiai tanulmányoktól a monumentális olajképek vázlatkompozícióin át a kiforrott alkotásokig. A július 4-én nyitó tárlat emellett a 2016-ban újonnan felfedezett Vaszary-művekből is válogat.
Úgyfest – új beszélgetéssorozat indul Krizboval
Úgyfest címmel új beszélgetéssorozat indul jövő héttől a Kultúrapont és a Petőfi Kulturális Ügynökség YouTube-csatornáján. A műsor helyszíne a Szentendrei Régi Művésztelep lesz, ahol minden epizódban egy-egy meghívott vendég érkezik a Barcsay-díjas képzőművészhez, Krizbai Gergelyhez, azaz Krizbohoz egy személyes hangvételű beszélgetésre.
Megnyitják a műtermeket, megidézik Jókait, és parksétára hívnak a Szentendrei Régi Művésztelepen
A százéves Szentendrei Régi Művésztelep számos programot rendez június 20-án, a Múzeumok Éjszakája ideje alatt: a művésztelep művészei megnyitják műtermeiket, akvarelleket és rajzokat készíthetünk Jókai nyomdokain haladva, felfedezőútra indulhatunk Mészáros Zsolttal a művésztelep parkjában, és Steven Balogh festőművész életművébe is bepillanthatunk.
Ne csak álmodozz az idillről, teremtsd meg magad körül!
106 éve, 1920. június 16-án hunyt el Körösfői-Kriesch Aladár festő, aki azt vallotta, hogy „a művészetet ne csak emberi alkotásokban, hanem az egész életben keressük”. Nos, mint azt a szecesszió „őshippije” és „életreformer guruja” megmutatta: nemcsak a képeken kell keresnünk a harmóniát, hanem a konyhánkban is.
Elhunyt Somogyi Győző festőművész
Somogyi Győző művészete a magyar és keresztény képi hagyományok megőrzését, felélesztését, a modern és posztmodern művészet tanulságaival való ötvözését és ezáltal a bennük megjelenő értékek átörökítését célozza.
Identitás, anyag és jövőképek: tíz kiállítás, hogy beinduljon a nyár
Júniusban a kortárs kiállítási programok különösen sok irányból közelítenek az érzékelés, az identitás és az anyag kérdéseihez. Van, ahol a festészet lép ki a térbe, máshol a gyerekkori tapasztalatok, a társadalmi reflexek vagy a jövőről alkotott képeink kerülnek előtérbe.
Tíz legendás művészpár, akik együtt írták át a művészettörténetet
A művészpárok történetében ritkán válik szét tisztán a szerelem, a munka és a versengés. Egy közös műterem, egy hosszú beszélgetés, egy válságos házasság vagy éppen egy szakítás ugyanúgy nyomot hagyhat egy életművön, mint egy iskola vagy művészeti mozgalom. A következő párok nem azért érdekesek, mert híresek voltak együtt, hanem mert a kapcsolatukból művek, fordulatok, új formák és új önértelmezések születtek.
A művészet nem luxus, mert jobbá teheti az életünket
Ebben a felgyorsult világban sokan gondolják úgy, hogy a műtárgy puszta esztétikai élményt ad: jó ránézni, inspirál, kizökkent a hétköznapokból. Ez persze önmagában sem kevés. Az utóbbi években azonban egyre több kutatás foglalkozik azzal, hogy a művészeti élmények nemcsak esztétikai örömöt adnak, hanem a közérzetünkre is hatnak. Összeszedtünk néhány jótékony hatást, amelyet a művészeti alkotások befogadásának tulajdoníthatunk.
A festőművész, aki „visszatalált” a szobrászathoz – Péterfy László 90
Ma – május 2-án – ünnepli kilencvenedik születésnapját Péterfy László Kossuth-díjas festő- és szobrászművész, aki többek között Szent Istvánról, Bethlen Gáborról és Kós Károlyról készített köztéri szobrot, de Makovecz Imre számos épületét – például a paksi Szentlélek katolikus templomot vagy a győri bencés apátság kápolnáját – is az ő alkotásai díszítik.
Mágikus realizmus ma: amikor a valóság már nem elég
A valóság egyre kevésbé tűnik stabilnak, és egyre több benne a bizonytalanság. Nem véletlen, hogy a kortárs művészetben megint egyre több az olyan kompozíció, amely egyszerre ismerős és zavarba ejtően idegen – mintha a hétköznapiban keresné azt, ami már nem magától értetődő.
Honnan nézünk? – Női testek és nézői pozíciók az Apollo Galériában
Az Apollo Galéria Ön itt áll című kiállítása négy női művész alkotásain keresztül azt vizsgálja, miként alakítja a befogadást a mű és a néző közötti távolság, és hogyan hatnak erre azok a társadalmi minták is, amelyek meghatározzák, miként nézünk a testre.
Az eozin fénye olyan titokzatos, mint Zsolnay szabadkőművessége
Amíg valaki nem látta az eozint, nem tudja elképzelni, ám miután látta, míg él, nem felejti el – mondta az 1828. április 19-én született Zsolnay Vilmos, a keramikus, aki ezt a fényt nem csak a pécsi Zsolnay porcelángyárba vitte el, dísztárgyai szerte a világon népszerűek voltak.
Vágy, hiány, láthatatlanság és mindennapi rutinok: az anyaság műtárgyakon
Közeledik az anyák napja, ennek apropóján pedig olyan kortárs műveket mutatunk, amelyek az anyaságról nem a megszokott, idealizált toposzokon keresztül beszélnek.