A zeneszerző helytartója – Megérkezett az Úgyfest nyolcadik epizódja

Kesselyák Gergely több mint harminc éve aktív résztvevője a zenei életnek, 1993-tól rendszeresen vezényli hazánk vezető szimfonikus zenekarait, pályája során közel kétezer hangversenyt, illetve előadást dirigált. Operarendezőként többek között Verdi Aidáját, Nabuccóját és Rigolettóját, Puccini Toscáját és Turandotját, Donizetti Szerelmi bájitalát, Mozart Don Giovanniját és Bartók Béla A kékszakállú herceg várát állította színpadra. Mindemellett tizenhat éves kora óta komponál, egyebek mellett a Húsvéti oratórium, a Harmadnapon – oratórium, a Missa Allegra és a Hazatérés című zeneművek fűződnek a nevéhez. A világ számos országában vendégszerepelt, illetve rangos zenei versenyek, tehetségkutatók zsűrijének tagja volt.

Az Úgyfest nyolcadik részében elmondja azt is, milyen szerepe van az életében a képzőművészetnek, hogy mennyi idősen festette le az Erkel Színházat, hogy hány éves volt, amikor először „vezényelte” végig egy ceruzával Beethoven IX. szimfóniáját, hogy hogyan változott a ceruza karmesteri pálcává, hogy melyik legendás dirigens melyik tulajdonságát csodálja, hogy hogyan születtek Puccini operái, hogy melyik művet tartja a 20. századi „zenei építészet” csúcsának, és hogy miben különbözik a színházi és az operarendező munkája.

Megtudhatjuk továbbá, hogy mi Kesselyák Gergely karmesteri hitvallása, hogyan álmodja meg az általa rendezett opera-előadások színpadképeit, hogy hogyan tudja leginkább megjeleníteni az egyéniségét a rendezéseiben, hogy mekkora mozgástere van egy opera vezénylésénél és színrevitelénél, illetve mekkora mozgásteret hagy karmesterként a zenészeinek, illetve rendezőként az énekeseknek, hogy mit tanácsolna egy pályakezdő zenésznek, illetve hogy melyik opera jut eszébe Krizbóval közös képükről.