„Jack, a csöpögtető” az egész testével festett, és radikálisan átformálta a modern művészetet

Hetven éve, 1956. augusztus 11-én halt meg Jackson Pollock amerikai festőművész, az absztrakt expresszionizmus vezéregyénisége, aki radikálisan átformálta a modern művészetet, ma pedig csillagászati összegeket fizetnek az alkotásaiért.

Egy nő elhalad Jackson Pollock (1912-1956) amerikai művész „A kulcs” című festménye mellett a „Jackson Pollock, Les Premieres Annees (1934-1947)” című kiállítás installációja során. Fotó: Alain Jockard / AFP
Egy nő elhalad Jackson Pollock (1912–1956) amerikai művész A kulcs című festménye mellett a Jackson Pollock, Les Premieres Annees (1934–1947) című kiállítás installációja során. Fotó: Alain Jockard/AFP

Egy wyomingi kisvárosban, a Buffalo Billről elnevezett Codyban született 1912. január 28-án, Paul Jackson Pollock néven. Apja farmer, majd földmérő volt. Pollock művészeti tanulmányait egy Los Angeles-i főiskolán kezdte, de innen verekedésért és más csínytevésekért kicsapták. 1930-ban Charles bátyja után New Yorkba utazott, s beiratkozott az Art Students League képzőművészeti iskolájába, ahol Thomas Hart Benton tanítványa lett. Korai munkáira még hatott mestere technikája, ebben az időben több kis méretű tájképet és figuratív jelenetet is festett.

Az 1930-as években beutazta szinte teljes Amerikát, eljutott Mexikóba is, s több olyan művészi élménnyel gazdagodott, amely további pályájára ösztönzően hatott. Megismerkedett az amerikai indiánok homokfestészetével és totemképeivel, a mexikói muralisták (falfestők) Siqueiros, Orozco és Diego Rivera munkáival, amelyeknek dinamizmusa és drámai mozgalmassága annyira megragadta képzeletét, hogy 1936-ban egy ideig látogatta is Siqueiros kísérleti műhelyét.

1935-től 1942-ig a szövetségi művészeti program keretében festőként kapott állást, ami kedvező anyagi hátteret biztosított további művészi fejlődéséhez.

Közben többször gyógykezelés alatt állt, alkoholizmusa mellett depressziója miatt is.

Ekkor került kapcsolatba a Jung-féle pszichológiával, a kezelések után készült képein tetten érhető a jungi szimbolizmus hatása.

Nők egy Jackson Pollock-festményt néznek a Modern Művészetek Múzeumában (MoMA) 2020. augusztus 27-én New Yorkban. Fotó: Timothy A. Clary / AFP
Nők egy Jackson Pollock-festményt néznek a Modern Művészetek Múzeumában (MoMA) 2020. augusztus 27-én New Yorkban. Fotó: Timothy A. Clary/AFP

Első jelentős művei az 1940-es évek elejéről származnak, a nagyon színes, dinamikus és szenvedélyes, többnyire mitológiai, szexuális témát feldolgozó alkotásokon Picasso, Miró és a szürrealisták hatása érezhető. Pollock első önálló kiállítását 1943-ban Peggy Guggenheim galériájában rendezte meg. A mecénás tetszését annyira elnyerték alkotásai, hogy szerződést kötött vele, 1947-ig az ő galériája mutathatta be Pollock műveit, emellett folyamatosan támogatta anyagilag a festőt.

1944-ben házasságot kötött a szintén festő Lee Krasnerrel, akivel a Long Island-i East Hamptonba költöztek, a vidéki stílusú új házuk szomszédságában álló pajtát műteremmé alakítva át.

Itt születtek meg első, úgynevezett csurgatásos festményei (drip painting), amelyeket hatalmas vásznakra készített.

Szakított az ecsettel és a festőállvánnyal, a vásznat a földre terítette, felvázolt rá valamilyen laza alapstruktúrát, majd a homokkal, üvegtörmelékkel vagy más hasonló anyaggal kevert híg mínium- vagy zománcfestéket botok segítségével, olykor egyenesen a dobozból rácsurgatta, ráöntötte, miközben fel-alá járkált – egész testét használta a képek elkészítéséhez. A Time Magazin 1956-ban a „Jack, a csöpögtető” (Jack the Dripper) nevet adta Pollocknak, részben festési stílusára utalva.

Egy férfi Jackson Pollock amerikai művész „Kompozíció vörös ecsetvonásokkal” című festményét nézi, amely a Barney A. Ebsworth-gyűjtemény része. Fotó:  Stephane de Sakutin / AFP
Egy férfi Jackson Pollock amerikai művész Kompozíció vörös ecsetvonásokkal című festményét nézi, amely a Barney A. Ebsworth-gyűjtemény része. Fotó: Stephane de Sakutin/AFP

Festményeit újra- meg újraalkotta. Az alkotói folyamatnak a mű előtt folytatott elmélkedés ugyanúgy része volt, mint maga a festés aktusa. Az így létrejött művek bonyolult és dinamikus lineáris alakzatokkal borított, hatalmas felületek.

Pollock 1950-től kezdve lemondott a színekről is, kizárólag fekete-fehérben dolgozott.

Felhagyott a képek címadásával, helyette számmal látta el őket, ezzel is jelezve, hogy e műveknek semmi közük a látható világ reprezentációjához.

1953-tól egyre inkább megromlott egészsége, súlyos depresszió gyötörte, az alkohollal folytatott küzdelemben is alulmaradt. Halálát autóbaleset okozta East Hamptonban 1956. augusztus 11-én.

Mindössze négy hónappal később munkáiból a New York-i MoMA rendezett jelentős kritikai elismerést kiváltó tárlatot. A 20. század egyik legnagyobb alkotója radikálisan átformálta a modern művészetet, hatása túlbecsülhetetlen. Életéről 2000-ben készült film Pollock címmel, Ed Harris rendezésében és főszereplésével.

Műveiért csillagászati összegeket fizetnek. 2026-ban Number 7/A című, 1948-ban készült absztrakt alkotása 181,2 millió dollárért (56,1 milliárd forintért) kelt el a Christieʼs akciósház árverésén New Yorkban. Ez volt a negyedik legdrágább alkotás, amelyet valaha árverésen eladtak.

Ez is érdekelheti

Tíz legendás művészpár, akik együtt írták át a művészettörténetet

A művészpárok történetében ritkán válik szét tisztán a szerelem, a munka és a versengés. Egy közös műterem, egy hosszú beszélgetés, egy válságos házasság vagy éppen egy szakítás ugyanúgy nyomot hagyhat egy életművön, mint egy iskola vagy művészeti mozgalom. A következő párok nem azért érdekesek, mert híresek voltak együtt, hanem mert a kapcsolatukból művek, fordulatok, új formák és új önértelmezések születtek.

Frida Kahlo volt az első latin-amerikai festő, akitől képet vett a Louvre

Hetven éve, 1954. július 13-án halt meg Frida Kahlo mexikói festőnő, a 20. századi Mexikó emblematikus alakja. Fiatalon elszenvedett buszbalesete, valamint viharos kapcsolata a nála 21 évvel idősebb Diego Riverával legalább olyan közismert, mint képeinek sajátos stílusa.

Unalomból vágott bele, a modern művészetek leghíresebb gyűjtője lett

Százhuszonöt éve, 1898. augusztus 26-án született Marguerite „Peggy” Guggenheim, a múlt század egyik leghíresebb és legjelentősebb műgyűjtője, műpártolója, aki nemcsak megelőzte korát, de sok szempontból meg is határozta azt.

7+1 ikonikus mű George Segal amerikai pop-art-művésztől

Száz éve, 1924. november 26-án született George Segal amerikai festő és szobrász, a pop-art művészeti irányzat jellegzetes képviselője.