„Jack, a csöpögtető” az egész testével festett, és radikálisan átformálta a modern művészetet
Hetven éve, 1956. augusztus 11-én halt meg Jackson Pollock amerikai festőművész, az absztrakt expresszionizmus vezéregyénisége, aki radikálisan átformálta a modern művészetet, ma pedig csillagászati összegeket fizetnek az alkotásaiért.
Egy wyomingi kisvárosban, a Buffalo Billről elnevezett Codyban született 1912. január 28-án, Paul Jackson Pollock néven. Apja farmer, majd földmérő volt. Pollock művészeti tanulmányait egy Los Angeles-i főiskolán kezdte, de innen verekedésért és más csínytevésekért kicsapták. 1930-ban Charles bátyja után New Yorkba utazott, s beiratkozott az Art Students League képzőművészeti iskolájába, ahol Thomas Hart Benton tanítványa lett. Korai munkáira még hatott mestere technikája, ebben az időben több kis méretű tájképet és figuratív jelenetet is festett.
Az 1930-as években beutazta szinte teljes Amerikát, eljutott Mexikóba is, s több olyan művészi élménnyel gazdagodott, amely további pályájára ösztönzően hatott. Megismerkedett az amerikai indiánok homokfestészetével és totemképeivel, a mexikói muralisták (falfestők) Siqueiros, Orozco és Diego Rivera munkáival, amelyeknek dinamizmusa és drámai mozgalmassága annyira megragadta képzeletét, hogy 1936-ban egy ideig látogatta is Siqueiros kísérleti műhelyét.
1935-től 1942-ig a szövetségi művészeti program keretében festőként kapott állást, ami kedvező anyagi hátteret biztosított további művészi fejlődéséhez.
Ekkor került kapcsolatba a Jung-féle pszichológiával, a kezelések után készült képein tetten érhető a jungi szimbolizmus hatása.
Első jelentős művei az 1940-es évek elejéről származnak, a nagyon színes, dinamikus és szenvedélyes, többnyire mitológiai, szexuális témát feldolgozó alkotásokon Picasso, Miró és a szürrealisták hatása érezhető. Pollock első önálló kiállítását 1943-ban Peggy Guggenheim galériájában rendezte meg. A mecénás tetszését annyira elnyerték alkotásai, hogy szerződést kötött vele, 1947-ig az ő galériája mutathatta be Pollock műveit, emellett folyamatosan támogatta anyagilag a festőt.
1944-ben házasságot kötött a szintén festő Lee Krasnerrel, akivel a Long Island-i East Hamptonba költöztek, a vidéki stílusú új házuk szomszédságában álló pajtát műteremmé alakítva át.
Szakított az ecsettel és a festőállvánnyal, a vásznat a földre terítette, felvázolt rá valamilyen laza alapstruktúrát, majd a homokkal, üvegtörmelékkel vagy más hasonló anyaggal kevert híg mínium- vagy zománcfestéket botok segítségével, olykor egyenesen a dobozból rácsurgatta, ráöntötte, miközben fel-alá járkált – egész testét használta a képek elkészítéséhez. A Time Magazin 1956-ban a „Jack, a csöpögtető” (Jack the Dripper) nevet adta Pollocknak, részben festési stílusára utalva.
Festményeit újra- meg újraalkotta. Az alkotói folyamatnak a mű előtt folytatott elmélkedés ugyanúgy része volt, mint maga a festés aktusa. Az így létrejött művek bonyolult és dinamikus lineáris alakzatokkal borított, hatalmas felületek.
Felhagyott a képek címadásával, helyette számmal látta el őket, ezzel is jelezve, hogy e műveknek semmi közük a látható világ reprezentációjához.
1953-tól egyre inkább megromlott egészsége, súlyos depresszió gyötörte, az alkohollal folytatott küzdelemben is alulmaradt. Halálát autóbaleset okozta East Hamptonban 1956. augusztus 11-én.
Mindössze négy hónappal később munkáiból a New York-i MoMA rendezett jelentős kritikai elismerést kiváltó tárlatot. A 20. század egyik legnagyobb alkotója radikálisan átformálta a modern művészetet, hatása túlbecsülhetetlen. Életéről 2000-ben készült film Pollock címmel, Ed Harris rendezésében és főszereplésével.
Műveiért csillagászati összegeket fizetnek. 2026-ban Number 7/A című, 1948-ban készült absztrakt alkotása 181,2 millió dollárért (56,1 milliárd forintért) kelt el a Christieʼs akciósház árverésén New Yorkban. Ez volt a negyedik legdrágább alkotás, amelyet valaha árverésen eladtak.