Bár messzinek tűnhet a jövő évi fesztiválszezon, tervezgetni már lehet a Budapesti Tavaszi Fesztivál legizgalmasabb programjaira.

A klasszikus zenei koncertek mellett áriaestek, opera-, balett-, tánc- és színházi produkciók, jazzprogramok és kiállítások várják majd az érdeklődőket. Összegyűjtöttünk néhány eseményt a világsztárokat is felvonultató kínálatból az újragondolt Giselle-től Kurtág György operájának hazai bemutatójáig, amelyekre gondolva könnyebb szívvel vészelhetjük át a téli hónapokat.


1. Romantikus balett újragondolva

Ma már klasszikusnak számít, bemutatásakor azonban stílusteremtő újdonság volt az egyik legnépszerűbb romantikus balett, a Giselle. Nemcsak azért, mert ez volt az első táncelőadás, amelyben spicc-cipőt viseltek, de annak köszönhetően is, hogy a borzongató, misztikus történet középpontjában egy kivételes drámai hősnő áll. A jubileumi Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitóelőadásaként látható vadonatúj Giselle-feldolgozás is kuriózumnak ígérkezik – a több mint négy évtizede működő, legendás Győri Balett produkciójában a villik mítosza szokatlan megvalósításban, Lajkó Félix zenéjével kel új életre a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.


lajko_felix_c_erdelyi_gabor.jpg
Fotó: Lajkó Félix © Erdélyi Gábor

2. A lett operasztár, aki történelmet csinált

Kristine Opolais néhány éve azzal hívta fel magára a szakma és a szélesebb közönség figyelmét, hogy mindössze 18 óra különbséggel debütált két különböző szerepben – s tette ezt hatalmas sikerrel. A szoprán a világ legnevesebb operaházainak megbecsült vendége, állt már a bécsi és a berlini Staatsoper, a milánói Teatro alla Scala, a londoni Covent Garden és a New York-i Metropolitan Opera színpadán. Utóbbiban látható alakításait ráadásul szerte a világon jól ismerhetik a Met közvetítéseinek köszönhetően. A sztár elsősorban Puccini-hősnők érzékeny és árnyalt megformálásáról ismert, a Müpába is itáliai repertoárral érkezik: egyebek mellett Verdi, Cilea és Puccini műveiből hallhatnak tőle drámai erejű részleteket.


kristine_opolais_c_tatyana_vlasova_web.jpg
Fotó: Kristine Opolais © Tatyana Vlasova

3. A lázadó csodagyerek visszatér

A fiatal, dél-koreai származású zongoravirtuóz, Ji a komolyzenei szcéna egyik legizgalmasabb egyénisége, aki nemcsak csodagyerekhez méltó indulásával, emlékezetes reklámszereplésével vagy extravagáns külsejével keltett és kelt feltűnést, de kivételes játékmódjával is rendre magával ragadja a közönséget és a kritikusokat. A Zeneakadémián tartott, elsöprő sikerű koncertjének hála, a hazai nézők is a szívükbe zárták a különc zenészt; a 2019-es Budapesti Tavaszi Fesztiválon a Goldberg-variációkkal nyűgözte le a hallgatóságot, jövő tavasszal pedig a bécsi klasszika 250 éve született zsenije, Ludwig van Beethoven előtt tiszteleg majd.

4. Kocsmai bunyó másképp

A világ egyik vezető fizikai színházi társulata, a DV8 neve egyszerre jól megjegyezhető rövidítés (Dance and Video 8) és utalás a „deviate” (különbözni, eltérni) igére – ez tökéletesen mutatja a művészeti vezető, Lloyd Newson hozzáállását a kortárs tánc világához. Newson jegyzi a kocsmakultúrát a maga nyers valójában megmutató, 18 országot megjárt, Enter Achilles című legendás előadást is, amelyet több mint 25 éve mutattak be, ám érvényességéből szemernyit sem veszített az eltelt időben. A kultikus produkció – melynek tévéfilm-adaptációja Emmy- és Prix Italia-díjat kapott – most a Ballet Rambert és a Sadler's Wells felújításában érkezik a Budapesti Tavaszi Fesztiválra, így aki egy kis „kocsmázásra” vágyik, azt (is) várják áprilisban a Trafóban

5. Nő a nagyvárosban

A női lét legfontosabb stációi, tangó és költészet – ez a Máriák városa című előadás, melyet Astor Piazzolla magával ragadó zenéje ihletett. A María de Buenos Aires
című opera válogatott dalaira és más tangókompozíciókra épülő
bemutatóban a nagyvárosi nő életébe és szenvedéstörténetébe nyerhetünk
bepillantást. A főszereplő Miklósa Erika mellett Novák Péter,
Debreczeny Csaba, a Mezítlábas Zenészek kamarazenekara és a Duda Éva
Társulat táncművészei működnek közre, és nem csupán az előadás műfaja,
de a helyszíne is rendkívüli, a tangóopera ugyanis a Rákóczi téri Vásárcsarnokban lesz látható.

6. Régizene új köntösben

2020-ban nemcsak a Budapesti Tavaszi Fesztivál, hanem a világhírű belga együttes, a Collegium Vocale Gent is jelentős jubileumot ünnepel.Éppen ötven éve lesz, hogy Philippe Herreweghe karmester társaival megalapította a kristálytiszta és kifejező előadásmódjáról ismert, eleinte elsősorban a barokk zenére specializálódott formációt. A Collegium Vocale Gentről szuperlatívuszokban beszél a szakma, talán nincs is együttes, amely értőbben és felkészültebben játszaná Bach kompozícióit. Ezúttal a zeneszerző Máté-passióját hallhatja tőlük a fesztiválközönség, amelyből 1985 óta több legendás felvételt is készítettek, élőben hallgatni pedig minden bizonnyal még nagyszerűbb élmény lesz. 


collegium_vocale_gent_c_bas_bogaerts.jpg
Fotó: Collegium Vocale Gent © Bas Bogaerts

7. Beethoven és a jazz

Pályája során az ország vezető jazzmuzsikusai között számon tartott Sárik Péter zongoraművész szinte minden zenei irányzatban kipróbálta magát; a jazz mellett pop- és világzenei projektekben is részt vett, triójával pedig a klasszikus zene és a jazz összefonódásával kísérletezik nagy sikerrel. A Beethoven-műveket feldolgozó lemezen szimfóniák és zongoraszonáták hallhatóak, amelyek friss és modern stílusú újragondolásait a közönség hatalmas lelkesedéssel fogadta. A Sárik Péter Trió a Beethoven-évfordulóra készülve ismét a zeneszerző emblematikus műveiből merít inspirációt a tőlük megszokott újító szellemben, hiszen nem félnek újra és újra meglepni a közönséget.

8. A test és ami mögötte van   

Összművészeti eseménysorozat lévén, a Budapesti Tavaszi Fesztivál nemcsak zenés és színpadi programokkal készül, de minden évben teret enged a képalkotó művészeteknek is. A Budapesti FotóFesztiválon évről évre egy-egy klasszikus téma kerül terítékre. 2020-ban arra keresik a választ, hogyan viszonyult és hogy áll ma a kortárs fotográfia az emberi test ábrázolásának kényes kérdéséhez. A test reprezentációja a mai napig megosztó terület, izgalmas kiállításnak nézünk tehát elébe a Kiscelli Múzeumban

9. Világzenei csemege 

Tradíció és megújulás, sokszínűség és lenyűgöző hitelesség. Ha van formáció, amelyet nem kell bemutatni a világzene rajongóinak, az a Makám együttes. Három évtizednyi történetük számtalan felejthetetlen koncert élményével ajándékozta meg a közönséget, lemezeiken, koncertjeiken olyan kiváló énekes szólisták működtek közre, mint Lovász Irén, Palya Bea, Szalóki Ági, Bognár Szilvia, Herczku Ágnes vagy Lázár Erika. A Krulik Zoltán alapította együttes tavaszi összművészeti estjén dalok, prózai szövegek, versek és fotográfiák révén rajzolódik ki egy különleges történet, amely valamikor a 20. század ötvenes éveiben kezdődött, de átnyúlt a 21. századba is – varázslatos estét ígérve a hallgatóságnak!

10. Végre itthon A játszma vége

A felsorolhatatlanul sok elismeréssel, köztük két Kossuth-díjjal, a Herder- és a zenei Nobelnek számító Siemens-díjjal is kitüntetett Kurtág György évtizedek óta a nemzetközi zenei élet meghatározó alakja. Munkásságára a legnagyobb hatást Bartók művészete gyakorolta, de igen hamar kialakította jellegzetes zeneszerzői stílusát. Első operáját, a Fin de Partie-t Samuel Beckett azonos című drámája, A játszma vége alapján írta, a mű ősbemutatóját a milánói Scalában tartották 2018 novemberében, ahol a darabot nyolc percen át tartó tapssal üdvözölte a közönség, majd világpremier kategóriában elnyerte az International Opera Awards díját is.


kurtag_gyorgy_c_posztos_janos.jpg
Fotó: Kurtág György © Posztós János

A budapesti bemutatón az Óbudai Danubia Zenekar működik majd közre, akik a komponistával szoros együttműködésben készülnek a hazai premierre.

A cikk eredetileg a Budapesti Tavaszi Fesztivál hivatalos blogján, a btf.blog.hu oldalon jelent meg.

A nyitóképen a Makám együttes.