A rockzenén belül van egy műfaj, amely sötétebbnek tűnik a többinél. Ám ne ijesszen el senkit a metál szó, nemcsak erőszakos hörgést, de a szépséget is meg lehet találni a fémzenében. Tíz hazai zenekaron keresztül mutatjuk meg, milyen változatos ez a műfaj. A hazai metál ma is feneketlen kút, közel százötven zenekart tartanak számon. Azok közül válogattunk, amelyekkel koncerten is találkozhatunk a közeljövőben, mert ez a műfaj is élőben az igazi.
Thy Catafalque
A magyar avantgárd metálzene képviselője sokáig nem is létezett zenekarként. Habár Kátai Tamás 1998-ban Makón már kísérletezett a metál határaival, és később lemezeket is jelentetett meg, nem mutatták be a nagyközönségnek, mivel mindig más zenészt kért fel egy-egy album felvételénél. A titokzatos – és azóta világhírű – formáció első fellépésére 2021-ben került sor a Fekete Zaj Fesztiválon, ahol közel harminc zenész váltotta egymást a színpadon, hogy bemutathassák Kátai Tamás vízióját. Nehéz egy dallal jól érzékeltetni, mi is a Thy Catafalque, az Embersólyom remek kezdet Kiss Anna versével és a Kaláka dallamával.
Entrópia Architektúra
A hasonlóan besorolhatatlan, kategóriákon felül álló zenekar magát archaikus, avantgárd zenei entitásnak nevezi a lét magasabb síkjairól. Pont ezért van helyük a listán. Koncertjeik megtisztulással érnek fel, rituális, ősi és gyönyörű zenéjükből keveset ad vissza a hangfelvétel. Aki egyszer volt szabadtéren Entrópia Architektúra-koncerten, sokáig visszavágyik majd. Vasárnaponként kóanokat (rövid buddhista történeteket, tanításokat) osztanak meg Facebook-oldalukon, de énekesük, Walch Márton a magyar népzenei életben is fontos szerepet tölt be.
Lazarvs
A lista talán legismertebb zenekara korábban Apey&the Pea néven futott, jelenleg Londontól Szombathelyen át Prágáig turnéznak. Kevés metálzenekar mondhatja el magáról, hogy megtöltötte a Budapest Parkot (például a listanyitó Thy Catafalque), de a Lazarvs sokakat bevonz határozott, mégis érzékeny zenéjével. A zenekar vezetője, Áron András egy életútinterjúban azt mondta, már tizenéves korában tudta, ha nem zenélhet, nem lesz boldog. Lehet oka a boldogságra, hiszen rengetegen kedvelik a Lazarvst, és megfigyeléseim alapján az övék a legtöbbször felbukkanó merch az országban.
Hiraeth
A 2016-ban alakult posztmetál együttesnek idén jelent meg új albuma Despite Bravery címmel. Nevük is beszédes, honvágyat jelent egy olyan kor után, amelyet nem éltünk meg. Legutóbbi albumukról azt írták, „olyan sötétség, amiben biztonsággal el lehet bújni.” A megismerhetetlen iránti nosztalgia hangulata itatja át a dalokat, amelyekben egy-egy versrészlet sem ritka. Erőteljesen sodornak – hol az eufória, hol a teljes kilátástalanság felé.
Ektomorf
Hogy a műfaj sokszínű, az Ektomorf is bizonyítja. Külföldön is ismertek, lendületes groove és thrash metalt játszanak lassan harminc éve. Az alapító tagok, Farkas Zoltán és Farkas Csaba roma származásúak, és zenei örökségüket beépítették zenéjükbe. Az eredmény egy elragadó robbanás, amellyel minden dühöt ki lehet adni. A nehéz indulás után egyre nagyobb sikereket érnek el, jövőre is nemzetközi turné vár rájuk.
black particles
A szintén posztmetál black particles legújabb, a fractured view című albuma a gyászról és feldolgozásáról elmélkedik. Az élet bizarr fricskája, hogy az orosz–ukrán háború idején rögzítették az anyagot. Ez a formáció néhol a nyugalom szigete, a sűrű, mégis elszállós dallamokat sodró zúzás váltja fel egy pillanat alatt, hogy aztán a végére kifulladva újra megnyugodjunk. Vagy mégsem. A Hiraeth-hel november 30-án adnak közös koncertet.
Agregator
A dallamos death metal zenekar Tatabányán alakult. Magyarul énekelnek, és a metálzenével kapcsolatos sztereotípiákkal ellentétben kifejezetten hangsúlyosak és érthetőek a szövegeik. 1997 óta játszanak, az első két évben várni kellett a fellépésükre, de az akkori támogató közeget továbbépítve ők is igyekeztek egyengetni a fiatal metálzenészek útját. A klasszikus garázszenekar az évek alatt a hazai metálközösség állandó szereplőjévé vált.
Dharma
Nem ritka a női hang ebben a műfajban. A Dharma esetében Ritzel Ani különleges hangja hozza el az energiákat. Zenéjük kevésbé zúzós, de annál hatásosabb, fülbemászó és dallamos. A zenekar legutóbb 2018-ban jelentkezett új lemezzel, de manapság is aktívan koncerteznek.
Hænesy
Atmoszferikus black metal, remekül alkalmas világvégéhez, tenger melletti beszélgetésekhez és merengős koncertélményhez. Magával ragadó az atmoszféra, amelyben egy Hamvas Béla-szöveg sem váratlan. A vizuáljuk tökéletesen tükrözi zenéjüket: mélybe ránt, olyan, mint fejest ugrani az ismeretlenbe. Legutóbbi, Garabontzia című albumukról többek között az olasz Aristocratia Webzine írt kritikát.
Autumn Nostalgie
Felvidéki zenekar, még sok jóra számíthatunk tőlük. Ők is magyarul énekelnek, azonnal felismerhető hangulatot teremt a torz ének és mesteri hangszerjáték disszonanciája. Olyan zene ez, ami egyszerre szép és mégsem az. Legújabb nagylemezük címe Esse est percipi, vagyis létezni annyi, mint észleltnek lenni. A Sarepta névre keresztelt kislemezükön a Hænesyvel közösen osztoznak, és már vinylen is hallgatható. A nosztalgia a dalok hangulatában és szövegében is megjelenik, utóbbit például Schopenhauer és Descartes inspirálta.
+1 Mutilation Case
A rendhagyó magyar dadaista death metal nemcsak hangszerhasználatában (szaxofon, doromb, japán kotó) váratlan, hanem témaválasztásában is. A metál sötétebb oldalából merítkezik, híres magyar sorozatgyilkosok történetét eleveníti fel. A fémzene erre is tökéletes: akár a templomi orgona mellett is szembenézhetünk hazánk elfeledett nehezebb múltjával, azzal az oldallal, amiről nem szívesen beszélünk. A sebeket azonban be kell gyógyítani, el kell fogadni.
| Decemberben jelenik meg a Magyar rocktörténet című képregénysorozat első része, amely a '60–'70-es éveket, a magyar rock hőskorát mutatja be. A kiadvány fő támogatója a Petőfi Kulturális Ügynökség. Írta: Kántor Mihály. Rajzok: Szabó Csaba és Fritz Zoltán. Művészeti vezető: Futaki Attila. Előszó: Jávorszky Béla Szilárd |
Nyitóképen a Thy Catafalque zenekar (Varga Krisztián és Kátai Tamás) a Fekete Zaj Fesztiválon. Fotó: Bands through the lens / Somogyi Lajos
