1820. november 28-án született a Rajna-vidéki Barmenben, mérsékelten liberális polgárcsaládban, apjának textilgyára volt Manchesterben és Barmenben. Kimaradt a gimnáziumból, de apja 1838-ban elhelyezte egy brémai exportcégnél. A liberális és forradalmi írásokat, Börne, Gutzkow és Heine műveit olvasta, 1841-42-es szolgálata során jelentős katonai ismereteket szerzett, később számos lexikoncikket írt e témából. Közben, kettős életet élve, hegeliánus filozófusok előadásait hallgatta az egyetemen, s megismerkedett a kor új gondolataival: Friedrich Oswald álnéven írt a lapokba.
Marx és Engels
1842-ben kereskedelmi ismereteinek bővítésére Angliába utazott. Manchesterben észlelte a legfejlettebb ország munkásságának nyomorát és jogfosztását. Ekkor lett Moses Hess hatására materialista és forradalmi demokratából kommunista, s megírta a Vázlatok a politikai gazdaságtan kritikájához című művét, amelyre Karl Marx is felfigyelt. 1845-ben Párizsban barátkoztak össze, ezután pályájuk összefonódott. Első közös munkájuk 1845-ben jelent meg, Brüsszelben együtt írták a Német ideológiát, melyet csak 80 év múlva adtak ki. Ebben több ifjú-hegeliánussal és szocialistával szálltak szembe, akik vitatták a forradalom szükségességét. Sokszor másokkal vitázva fogalmazták meg gondolataikat, kimutatták: a munkásság nemcsak elnyomott, de a felszabadulásáért harcoló osztály is (ez mindmáig fétisjellegű olvasmány is lehet).
Engels szocialista elveit először két 1844-es, Marx Német-Francia Évkönyvébe írt cikkében fejtette ki, szerinte a fennálló rend milliomosokból és nyomorgókból álló világhoz vezet. A forradalomtól a magántulajdon felszámolását s az ember megbékélését várta magával és a természettel. Ezután írta A munkásosztály helyzete Angliában-t, majd Párizsban létrehozta a titkos szocialista társaságot, az Igazak Szövetségét. Ez első kongresszusán 1847-ben Londonban Kommunisták Szövetségévé alakult át. Második londoni kongresszusuk felkérésére írták le elveiket és céljaikat a Kommunista Kiáltványban.
Az 1848-as forradalomban a német államok le akarták rázni a hűbéri, autokrata rendszert s alkotmányos, képviseleti kormányzást kívántak, Marx és Engels a forradalmat a kommunisták győzelmévé akarták változtatni. A Marx által kiadott kölni Neue Rheinische Zeitungban ösztönözték híveiket s bírálták a politikusokat, kormányokat és pártokat. Engels munkásbrigádokat szervezett az 1849 májusi Rajna-vidéki felkelésben, ő vezette az erődítési munkákat s a tüzérséget.
A bukás után a Szövetséget Londonban szervezték újjá. Engels anyagi gondjai miatt állást vállalt az Ermen&Ermen cégnél Manchesterben, később a vállalkozó társa lett, kommunista hitét el tudta választani a cég hatékony kapitalista irányításától. Jövedelméből támogatta Marxot, s mikor 1869-ben eladta üzletrészét, élete végéig elég pénze maradt. Az emigrációban írta A német parasztháború s a Forradalom és ellenforradalom... című műveit, levonva 1848 tapasztalatait. Manchesterből cikkeket küldött Marxnak, ezek először Marx neve alatt jelentek meg a New York Daily Tribune-ban, később egy kötetben az ő nevével szerepeltek. Közülük Engels nemzetiségi, természettudományi és katonai kérdésekkel foglalkozott, míg Marx a gazdasági és üzleti élettel, de mindenről rendszeresen konzultáltak.
Manchesteri munkásnője, az ír Mary Burns élettársa lett - Engels a házasságot üres formalitásnak tartotta. Mary 1863-as halála okozta egyetlen összetűzését Marxszal, aki közönnyel reagált a hírre. Később Engels Mary nővérével, Lizzyvel élt, s Marx minden levelében üdvözölte őt. Engels végül az asszonyt annak halála előtt elvette. Marx főműve, A tőke sokban barátja angliai tapasztalataira és jobb stiláris készségére támaszkodott. Marx az elmélet embere volt, a marxista nézeteket Engels propagálta. Az Anti-Dühring zömmel az ó munkája, az eszme terjesztéséért a legtöbbet ezzel tette, szétzúzva Eugen Dühring professzor mozgalmi befolyását. Marx 1883-as halála után ő lett a fő marxista szaktekintély, barátja kéziratai alapján befejezte A tőke 2-3. kötetét, levelezése révén tartott kapcsolatot a világ szociáldemokratáival. A nemzetközi munkásszervezetek, az I. és II. Internacionálé létrehozásában és irányításában is részt vett.
Az utókor sokszor egy kalap alá vette Marxszal, vagy az eltérésekre figyelt. A volt kommunista országok elismerték jelentőségét, ám ma mindkettőjüket mellőzik, a "létező szocializmus" korábbi gyakorlata sokat rontott megítélésükön. Engels Marxszal hozta létre a dialektikus és történelmi materializmus filozófiáját. Történelem-filozófiai munkái: A család, a magántulajdon és az állam eredete, s A természet dialektikája kiváló írások, a marxista filozófia hiteles kifejtése a Ludwig Feuerbach... is. Vagy száz cikket írt az 1848-49-es magyar szabadságharcról, s másutt is említ magyar kérdéseket.
Engels kellemes, angolos modorú úr volt, bár olykor gorombán vágott vissza a támadásokra. Jó zenei érzékkel bírt, remekül rajzolt, húsz nyelven olvasott és beszélt. Enciklopédikus tudása, nagy munkabírása volt, s megjósolta az első világháborút, minden szörnyűségével.
(Múlt-kor/Panoráma)
