Így jött létre a Tretyakov-képtár

Családi vállalkozással kezdődött

Pavel Mihajlovics Tretyakov gazdag textilkereskedő család sarja volt, textilgyárukban 5000 munkást foglalkoztattak. Vállalkozásukat apjával, majd Szergej nevű testvérével gyarapította. Üzleti útjai során számos festményt beszerzett. 

A képzőművészetek iránti vonzódása ösztönözte a műgyűjtésre

Tretyakov kezdetben holland festményeket vásárolt, és a régi orosz művészet kincseit kereste, de hamarosan felfigyelt a kortárs orosz festészetre is. Orosz festőtől először 1856. május 22-én vásárolt, Nyikolaj Silder Kísértés című képét és Vaszilij Hudjakov egy alkotását vette meg. Ezt tekintik a nevével fémjelzett galéria megalapításának.

Negyven év alatt másfél millió rubelt költött képekre

Az egyre gyarapodó kollekcióba a legnevesebb kortárs mesterek alkotásai, az akadémiai kötöttségekkel szakító Vándorkiállítási Társaság mesterei, Szurikov, Kramszkoj, Repin alkotásai kerültek be. Az is kezére játszott, hogy az elszegényedő nemesi családok ekkoriban kezdték eladni magángyűjteményeiket. Később régi orosz mesterek alkotásait is megszerezte. Negyven év alatt másfél millió rubelt költött képekre.

Jótékonysági intézkedéseivel is példát mutatott

Arra is gondja volt, hogy a fiatal festőtehetségeket támogassa, képeik megvásárlásával segített a rászoruló festőkön, de pártolta a siket gyermekek taníttatását, a kórházakat és számos jótékonysági szervezetet is.

Tretyakov, a családapa

1865-ben feleségül vette Vera Nyikolajevna Mamontovaát, akitől négy leány- és két fiúgyermeke született (egyikük meghalt 8 éves korában). Vera Tretyjakova asszony zeneértő egyéniség volt, zenei érzékét leányai is örökölték. Harmonikus családi életet éltek. Az apa hagyta gyermekei gondolásaikat érvényesülni. A művészektől is elvárta, hogy a saját elgondolásaik szerint alkossanak.

Előbb a háza körül hozott létre galériát

Tretyakovot az 1856-ban alapított brit Nemzeti Képtár példája inspirálta arra, hogy nyilvános orosz nemzeti galériát hozzon létre.1860-ban megszövegezett végrendeletében így fogalmazott: „Nekem, aki őszintén és lángolóan szeretem a festészetet, nem lehet nagyobb óhajom, mint hogy letegyem az alapjait egy közös, mindenki számára elérhető képzőművészeti tárháznak, amely sokak hasznára, mindenki megelégedésére szolgál.”

1872-ben már több mint 150 festmény volt birtokában, amelyek elhelyezése külön épületet igényelt. A gyűjteményt a Lavrusinszkij közben álló házát három oldalról közrefogó, e célra épült galériában helyezte el.

A kollekciót Moszkva városának adományozta

1892-ben testvére váratlanul meghalt, és a végrendeletében valamennyi festményét Pavelre hagyta. „Mivel a bátyám, Pavel Mihajlovics Tretyakov kifejezte számomra szándékát, hogy a műgyűjteményt Moszkva városának ajándékozza, és ennek fényében a házrészét a moszkvai városi dumának adja, ahol a művészeti gyűjteménye található, ehhez jómagam is hozzájárulok, és a tulajdonrészemet én is felajánlom a városnak” – írta Szergej a halála előtt. Ekkor a kollekció már 1287 orosz festményt, 518 rajzot, kilenc szobrot, 75 külföldi festményt, kilenc külföldi rajzot és egy ikongyűjteményt tartalmazott. Pavel a teljes gyűjteményt Moszkva városának adományozta.

A Tretyakov Galéria 1893-ban nyílt meg

A Pavel és Szergej Mihajlovics Tretyakov Városi Művészeti Galéria elnevezésű képtárat 1893-ban nyitották meg. Tretyakov volt a galéria gondnoka. 1896-ban megkapta a Moszkva díszpolgára címet, és beválasztották a Pétervári Művészeti Akadémia tagjai közé is. Pavel Tretyakov 1898. december 16-án halt meg Moszkvában. Testvére mellé temették a moszkvai danyilovi temetőbe. Hamvaikat 1948-ban a novogyevicsi temetőbe vitték át. Pavel Tretyakov szobra 1980 óta áll a róla elnevezett múzeum előtt.

A történelem viharában

A galériát 1902 után Tretyakovék lakóházával bővítették, 1906-ban Viktor Vasznyecov festő tervei szerint a régi orosz építészet stílusát idéző főhomlokzattal látták el. A gyűjteményt a bolsevik hatalomátvétel után, 1918 nyarán államosították, és más múzeumok kollektivizált anyagaival egészítették ki. Később vásárlások és adományok révén bővült tovább. A második világháborúban, 1941 telén, amikor a németek már Moszkva alatt álltak, a gyűjtemény nagy részét Novoszibirszkbe menekítették, az épület súlyos károkat szenvedett. Az Állami Tretyakov Képtárat, amely 1945-ben nyitotta meg újra kapuit, 1985-ben egyesítették az Állami Képtárral.

Ma 3000 műtárgy látható benne

Ma a képtár birtokában mintegy 180 ezer műtárgy van, a felbecsülhetetlen értékű anyag az egész orosz–szovjet művészeten átível, a 11. századi kijevi, novgorodi, moszkvai festőiskolák anyagától egészen napjainkig. A nyolcvanas években végzett felújítás és bővítés óta háromezer műtárgy látható a korszerű, számítógépes klímaberendezéssel és világítástechnikával felszerelt képtárban.

A legféltettebb műtárgy

A Krími rakparton található új épületben az elmúlt száz év alkotásai láthatók. A galériához tartozó, úgynevezett Mérnöki Házban időszaki kiállításokat tartanak. A múzeum legféltettebb kincsét, a 12. századi Vlagyimiri Istenanya ikont, az orosz ortodox egyház és az orosz állam egyik legfontosabb kegytárgyát a múzeumként is funkcionáló, a Tretyakov Galéria közvetlen közelében található Csodatévő Szent Miklós-templomban őrzik.

Sakkvilágbajnoki döntőt is tartottak már benne

A Tretyakovkához házi és lakásmúzeumok is tartoznak, amelyek egy-egy orosz művész alkotásait mutatják be. Érdekesség, hogy 2012-ben a világhírű Tretyakov-képtár volt a helyszíne a sakkvilágbajnoki döntőnek.

Tretyakov kisbolygó

A Tretyakov testvérek emlékére 1977-ben egy kisbolygót neveztek el.

A nyitóképen Tretyakov. Ilja Jefimovics Repin festménye (1883, részlet).