A középnemesi családból származó fiatalember apja, vitéz leveldi Kozma Ferenc nyomdokait követve elvégezte a Ludovika Akadémiát, emellett jogot is hallgatott. Huszártisztként harcolt az I. világháborúban, majd 1918 novemberétől rövid ideig a Hadügyminisztériumban dolgozott Budapesten.
Katonai-politikai karrierje Szegeden indult 1919 júniusától, ahol a rendcsinálás híveként, meggyőződéses ellenforradalmárként részt vett a tisztekből, csendőrökből és önkéntesekből szervezett nemzeti hadsereg megszervezésében, majd Horthy Miklós Fővezérségének védelmi és propagandaosztályát vezette. A baloldali diktatúra bukása után az 1919. november 1-jén kormányzóvá választott Horthy mellett a Katonai Iroda katonapolitikai referense lett.
 |
| Kozma Miklós az Újságíró Egyesület vacsoráján |
1920 augusztusában Teleki Pál miniszterelnök megbízta a Magyar Távirati Iroda "szellemi és adminisztratív vezetésével". Kozma némi húzódozás után, Horthy rábeszélésére vállalta el végül az akkor még kicsiny MTI irányítását, amelynek kisebb megszakítással haláláig az élén állt. A sokoldalúan tehetséges Kozma kiváló üzleti érzékével, a technikai újítások felé való nyitottságával néhány év alatt a részvénytársasággá alakult hírügynökséget több száz fős - köztük külföldi tudósítókat -, európai színvonalú tájékoztató központtá fejlesztette.
Számos vállalkozása révén (Magyar Hirdető, Magyar Országos Tudósító, a Magyar Rádió, a Rádióélet című lap, a Magyar Film Iroda) tőkeerős nagyvállalattá alakította a ráfizetéses irodát. Sikereihez persze nagyban hozzájárult, hogy Horthy Miklós kebelbarátjaként tartották számon.
